Ifjú Haáz Sándor zenetanár, a Szentegyházi Gyermek Filharmónia megalapítója és vezetője hosszú munkássága alatt világsikert aratott. Elismerését mindenképpen azoktól is kiérdemelte, akik csak olvasmányok alapján szereztek róla tudomást. Kétszázötven dalos és zenész gyermek oly ritkaságszámba menő művészeti élvezetet nyújt, mely megérdemli a világhírt.
Családi örökséget hordoz a zenetanár. Ifjú Haáz Sándor nagyapja, Haáz Rezső székelyudvarhelyi tanár a Néprajzi Múzeum alapítója. Gyűjtéséből könyveket adott ki. Édesapját, Haáz Sándort először a fafaragás vonzotta, a tanítóképző elvégzése után fafaragásaival 1931-ben Debrecenben és Böszörményben mezőgazdasági kiállításon nyert első díjat. Később a népi tánc felé fordult, hogy a továbbiakban a budapesti Képzőművészeti Főiskola hallgatójaként változtasson pályát. 1940-ben visszatért Erdélybe, és Korondon, majd Székelyudvarhelyen elfoglalta tanári állását. Innen áthelyezték, kinevezték az 1955-ben megalakuló Székely Népi Együttes vezetőjévé. Három gyermeke ebben a környezetben nőtt fel. Ifjú Haáz Sándor kicsi korában többet élt nannyójánál a Nyikó mentén. Apja feladatul tűzte elé: ,,amíg itt vagy, építsd fel Dugófalvát, és rakd teli dugóemberekkel az udvarokat." És felépült Dugófalva. Sándorka az esti elalvás előtt hallgatta a vizitába menő legények szép népdalénekét, meg is tanulta. Ezt vitte magával a kolozsvári zenekonzervatóriumba, és a nagy tanulni vágyását. Kitűnően végezte el az egyetemet, majd kihelyezték Szentegyházára, ahol azóta folyamatosan tevékenykedik.
— Mit kezdjek a klasszikus zenével a székely falusi gyermekek között? — kérdezte magától. Lassan kiválogatta a jó hangú tanulókat, és kórust alakított. Utána hangszereket vásároltatott az iskolával, és ajándékba is kapott. Hangszeroktatásba kezdett. A székely ruhát kötelező viseletként minden gyermekre rászabatta a szülőkkel. Tanítványai rajongással vettek részt a munkában. Kedves, jó humorával jókedvet varázsolt maga körül. Rengeteget gyakoroltak, míg közönség elé léptek.
Szentegyháza legnagyobb ünnepe, ha a ,,filisek" szerepelnek. A szülők ,,az öreg filis" nevet vették fel, mert most már gyermekeik léptek helyükbe. Erdélyt többször, Magyarországot is néhányszor bejárták műsoraikkal. Ellátogattak Törökországba is. Karnagyuk, ifj. Haáz Sándor néhány egykori tanítványa konzervatóriumot végzett szakemberré nőtte ki magát, több ezer szentegyházi ember kottaismerővé, klasszikuszene-kedvelővé vált. Mindemellett a karnagy évente megrendezi a népdalversenyt, amelyre nagy készülődéssel jelentkeznek a fiatalok. Megszervezte a bútorfestőtábort és a táncházat.
Ifjú Haáz Sándor az erdélyi kultúra egyik megőrzője, megtartója.
Munkásságáért a zabolai Basa Tamás Gazdasági-Művelődési Egyesület a Nemzeti Önazonosságunk Védelmezője díszoklevelet adományozta neki.
Horváth Arany
