A reggeli négy­órás kimenő határozottan jó. Ez idő alatt már nyugodtabban lehet vásárolni, ügyes-bajos dolgainkat intézni. Azok az idős emberek ugyanis, akik digitálisan nem naprakészek, és nem tudnak az internet segítségével boldogulni, itt hátrányban vannak.

Ugyanis az ember társas lény, ezt már a régi görögök is tudták. Azonban hiányzik a lelki támasz. Az erős imunrendszer és a vitaminok segíthetnek a vírus legyőzésében, de nem kellene úgy beállítani az egész járványt, hogy mi vagyunk megint az áldozati nemzedék. Mert a vírus nem válogat. A lelki terror is nagyon rossz tanácsadó. Addig mondják, írják a médiában, hogy milyen nagy a baj, hogy szegény idős, de főleg öreg emberek annyira bepánikolnak, hogy meglehet, ez viszi őket a sírba...

Személy szerint kortársaimnak csak azt tudom tanácsolni, hogy legyünk optimisták. Olvassunk vidám könyveket. Ilyen például Jaroslav Hašek Švejk című klasszikus regénye. Szintén jó olvasmányok vírusos pandémia idején Rejtő Jenő remek művei, a Piszkos Fred, a kapitány vagy a Vesztegzár a Grand Hotelben, hogy csak kettőt említsek a sokból. Jó módszer kimenni a zöld erdőbe sétálni. Akinek kertes háza van, a friss levegőn töltheti idejét, ültetéssel, veteményezéssel, a fák gondozásával. Igaz, most mintha a természet is az emberek ellen dolgozna, nagy a szárazság.

A lényeg az, hogy foglaljuk le magunkat, legyen rendes napi programunk. Akik tömbházban laknak, azok se adják fel a reményt. A szobában is lehet tornászni nyitott ablaknál, szép időben akár napozni is. A mozgás nagyon kell. Minden fél óra ülés után legalább tíz percig kell járkálni, a láb izmait kilazítani. Ne nézzük a híreket, csak ha valami jót is lehet látni, hallani. Ne rémisztgessük egymást a közösségi oldalakon se, igyekezzünk inkább biztató, optimista szövegeket és képeket posztolni.
Remélem, túljutunk ezen a járványos időszakon is. Vírusmentes, szebb jövőt kívánok mindenkinek!

Czompó János nyugdíjas tanár