A koronavírus-járvány, a kijárási és gyülekezési tilalom rányomta a bélyegét a falugazdászok rendszeres képzéseire is. Korábban Csíkszeredában szervezték meg az egy- vagy többnapos képzéseket, de most a falugazdász-hálózatot működtető Székely Gazdaszervezetek Egyesülete (SZGE) úgy döntött, a virtuális térbe viszi a képzést, az előadásokat pedig online közvetítik a falugazdászoknak. Az első előadásra az elmúlt héten került sor, az internetes képzésen közel harminc személy vett részt.
Becze István SZGE-elnök a képzés megnyitásaként elmondta: a tervekhez képest változott a falugazdászok képzésének módszere, de adva van az új lehetőség, melynek köszönhetően operatív módon lehet közvetíteni az előadásokat, a hallgatóságnak pedig lehetősége van kérdéseket is feltenni. Nem volt egyszerű kialakítani a rendszert, az első pillanatokban voltak gubancok is, de ezeket a következő képzésig kiküszöbölik – hangoztatta Becze. „Szeretnénk, ha a következő időszakban akár hetente sor kerülne egy-egy képzésre” – fűzte hozzá. Így a továbbiakban a falugazdászok minden szerdán képzésen vehetnek részt.
A képzést hallgatta dr. Torda Márta, a magyar agrártárca Kárpát-medencei Együttműködés Osztályának osztályvezetője is. Megszólalásában elmondta: „Tiszta szívemből gratulálok, hogy ezekben a nehéz időkben is azon vagytok, hogy tudjátok egymást képezni, információkat átadni. Ez nagyon fontos a szakemberek számára.” Dr. Torda Márta közvetítette a képzés résztvevői felé Belánszky-Demkó Zsolt helyettes államtitkár üzenetét is: „nagyon fontos, hogy ezekben a nehéz időkben is helytálltok a végeken, ez a program hasznosságát erősíti” – tolmácsolta.
Az első online falugazdászképzés előadója Könczei Csaba, a Kovászna Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság vezetője volt. Az igazgató az ország mezőgazdasági adminisztrációjának működését, szervezeti felépítését, az intézmények feladatköreit mutatta be. Elsőként a Bukarestben működő agrárminisztériumot vette górcső alá. Nem bocsátkozott apró részletekbe, hiszen a gazdák nincsenek közvetlen kapcsolatban az ottani személyzettel. Ennél jobban taglalta a megyei mezőgazdasági igazgatóságokat – ezek az intézmények közvetlen kapcsolatban vannak a gazdatársadalommal, az élelmiszeriparral, a mezőgazdasághoz kapcsolódó más gazdasági egységekkel.
Politikai vezetés az agárminisztériumban
Az ország agráriumának az irányítója a mezőgazdasági minisztérium, amely központi szinten 708 alkalmazottal működik – kezdte előadását Könczei Csaba. Jelenleg Nechita-Adrian Oros a miniszter, aki a tárcát vezeti, közvetlen alárendeltségébe öt államtitkár tartozik. A miniszteri és államtitkári tisztségek politikai funkciók, ezekbe az épp hatalmon lévő kormány nevezi ki azokat, akik az ide tartozó feladatokat ellátják. Szintén a miniszter alárendeltségbe tartozik az ellenőrzéssel és bűnmegelőzéssel foglalkozó vezérigazgatóság, valamint a két kifizetési ügynökséget – a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökséget (APIA) és a Vidéki Befektetéseket Finanszírozó Ügynökséget (AFIR) – működtető vezérigazgatóság is.
Alsóbb szinten találhatók a szakmai vezérigazgatóságok, amelyek az illetékességük szerinti területeken hoznak döntéseket: az agrárpolitikai és stratégiai koordinációs igazgatóság, a talajfeljavítási, az élelmiszeripari, a humán erőforrási, pénzügyi, vidékfejlesztési, halászati igazgatóságok.
A minisztérium alárendeltségébe tartoznak a növényvédelemmel, állatnemesítéssel, állami földalappal, vetőmag-ellenőrzéssel foglalkozó központi hatóságok és a Hegyvidék Ügynöksége is. Az Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Ügynökség nem a minisztérium alárendeltségbe tartozik, csak együttműködik az agártárcával – jegyezte meg Könczei.
A megyei mezőgazdasági igazgatóságok
A megyei szinten működő mezőgazdasági igazgatóságok felépítése a bukaresti minisztériuméhoz hasonló – kezdte a megyei agráradminisztráció alapintézményének ismertetését Könczei. Megyénkben az igazgatóságnak legtöbb 25 munkatársa lehet, a létszám jelenleg 22 fő, a központi hatóság ugyanis nem engedélyezte a nyugdíjba vonult munkatársak után üresen maradt állások betöltését – magyarázta az igazgató.
Az igazgatóságok három pillérre épülnek: helyi agrárpolitikák és statisztikák, felügyelet és ellenőrzés, felnőttképzés és tanácsadás. Az intézményt ügyvezető igazgató irányítja, de nincs aligazgatói tisztség, a vezető alatti szinteken az osztályvezető a döntéshozó. A hivatalban a növénytermesztési, állattenyésztési és felnőttképzési teendőkkel egy-egy személy foglalkozik. A gazdasági, könyvelési adatokkal foglalkozó részleg egyenesen Bukarestbe küldi jelentéseit. Az inspekciós irodában öt személy tevékenykedik, de dolgoznak az igazgatóságon humán erőforrással, könyveléssel, belső ellenőrzéssel megbízott személyek is – részletezte Könczei.
Az igazgató hosszabb időt szentelt annak, hogy bemutassa az igazgatóság engedélyezési és ellenőrzési hatáskörét, illetve az intézményen keresztül folyósított de minimis támogatások ügyintézését. Ezen három részleg működésének megismerése alapvetően fontos a falugazdászok számára, de a gazdáknak is jó, ha a hivatal működésében valamennyire eligazodnak, mint mondta, tanácsadási tevékenységük során sok esetben merülnek fel a gazdák részéről ezzel kapcsolatos kérdések is. Minderre lapunk hasábjain a későbbiekben még visszatérünk.
