Minél több időt töltünk otthonainkban, másoktól való elszigeteltségben, annál jobban hiányoznak életünkből a valódi kulturális események – színházi előadások, koncertek, könyvbemutatók, kiállítások –, és hiányérzetünket csak fokozza, hogy nem tudjuk, mikor lehet ezekben újra részünk. Más hasonló rendezvények sorában idén elmaradtak a Szent György Napok is, melynek kulturális hetén alkalmunk lett volna élőben is megismerkedni egy közismert helyi zenészekből álló, viszonylag friss sepsiszentgyörgyi zenekar, a BRVLG vadonatúj albumával. Az új zenei projektről Orbán Ferenccel, az együttes vezetőjével beszélgettünk.
A BRVLG, melynek kiejtését Borviláginak javasolják a névadók, az Evilági zenekarból nőtte ki magát a gyermekdalokat játszó Mozsikácskához hasonlóan. Kilenc éve jött létre az Evilági, amikor Orbán Ferenc kezdeményezésére 120 főnél is több sepsiszentgyörgyi zenész, énekes közreműködésével elkészült egy megzenésített verseket, átdolgozott népdalokat tartalmazó lemez. Eredetileg csak az volt a cél, hogy a város akkori zenei pezsgéséből szülessen egy minél több embert megszólító, nagy közös alkotás az irodalom és népköltészet határmezsgyéjén. Az Evilági című lemez azonban annyira jól sikerült, hogy az ötletgazdák tovább zenéltek e név alatt, életben tartva az akkor született dalokat.
Később újabb és újabb kezdeményezések nőttek ki ebből, hisz a zenekarvezető állandóan tele van tervekkel, s még jóformán be sem fejez valamit, máris indul a következő zenei kaland. Miután megtörtént, hogy felnőtteknek szánt koncertjükre számottevő gyermekközönség érkezett, Mozsikácska néven leválasztották az Evilágiról a gyermekeknek szóló produkciókat, aztán a boros témájú dalokból az Evilágiból egy újabb zenei mellékág is kinőtt, ennek neve lett a BRVLG. Különleges hangszerelésű albumuk megjelenése folyamatban van.
A zenészek
Az Evilági folyamatosan változik, Orbán Ferenc szerint „sajátos létezésének alapfeltétele ez”. A zenészek érdeklődési köre nagyon széles, nem szeretnének megkövülni egyetlen irányzatban sem, ebből fakad a színes programkínálat.
A zenekar összetétele is rugalmas, sok ember megfordult már benne – mondja a vezető, hozzátéve, hogy az a három zenésztársa, akikkel a BRVLG albumon dolgoztak (Gábor Szabolcs – szaxofon, Gyergyai Szabolcs – basszusgitár, Pál Gábor – dob), a kezdet kezdetétől meghatározó alkotói voltak az együttesnek. Különböző más kihívások időnként elszólították őket a zenekartól, néha a városból is, de az utóbbi években ismét úgy alakult az életük, hogy gyakrabban tudtak együtt muzsikálni, így született meg a BRVLG-projekt Nem csak borivóknak című lemeze. Mindnyájan tanult zenészek, de más hangszeren kezdték a zenetanulást, mint amin most játszanak – tudtuk meg Orbán Ferenctől, aki énekel, és emellett gitáron, mandolinon játszik az együttesben. „Azért, ha megtanul az ember játszani egy hangszeren, egy újabb hangszer esetében nem kell teljesen elölről kezdenie, hiszen ugyanazt a hangrendszert használja” – teszi hozzá.
Az új lemez
A zenekar tagjai életkori sajátosságnak tartják, hogy fogyasztás tekintetében egyre megfontoltabbak. Nem mindegy, hogy mit visz be az ember a szervezetébe, amikor lassan már alig lehet egészséges élelmiszerhez jutni – vallja a zenekarvezető. Ez az étkezési igényesség vezetett el az italokban a borhoz, választásukban pedig megerősítette őket Pilinszky Bordal című verse, amelyet húsz évvel ezelőtt Orbán Ferenc pengetett egymagában a közönség előtt. Két éve a költészet napja alkalmából Orbán Ferenc és Gábor Szabolcs felújította ezt a dalt a Pilinszky-műsorban, aztán annyira megtetszett nekik ezzel a nemes dologgal való foglalatoskodás, hogy eldöntötték: a bort hívják ürügyként a következő dalcsokorhoz. Fellapozva a magyar irodalmat, nem volt nehéz megtalálni azokat a borról szóló verseket, melyekre elkészülhetett az új lemez. A nagy klasszikusok, Petőfi, Arany, Gárdonyi, Ady, József Attila mellett kortárs költők verseire is születtek dalok. Nem idegen tőlük a kortársakkal való együttműködés, Muszka Sándorral, Farkas Wellmann Évával, László Noémivel, Varró Dániellel nagyobb volumenű közös projektjeik is voltak már.
A lemez nyitódala ezúttal egy Farkas Árpád-vers. Orbán Ferenc elárulta, hogy az album népdalfeldolgozásokat is tartalmaz, amelyek „oldva a tömény mondanivalót, a bor felszabadító jellegét érzékeltetik”.
Névválasztás
Kérdésünkre, hogy miért ilyen feladványszerű a nevük, Orbán Ferenc elmondta, hogy amikor leírták az Evilági után a Borvilágit, nem láttak benne nagy fantáziát. Így jött az ötlet, hogy dobják ki a magánhangzókat a névből. A BRVLG kicsit elgondolkodtatóbb, nehéz eldönteni, hogy mit jelentenek ezek a betűk, és ez tetszett nekik – magyarázta. Ők Borviláginak ejtik, de „a közönség szabadságában áll úgy értelmezni és kiejteni, ahogy kedve tartja”.
A SoundCam stúdióban
Korábbi lemezeik többnyire helyi hangstúdiókban készültek, vagy a rendelkezésükre álló technikai eszközök segítségével maguk rögzítették ezeket – manapság ez a legkézenfekvőbb és legelterjedtebb megoldás a zenészek körében, leginkább anyagi megfontolásból. Az ilyen felvételek azonban nem tudnak olyan minőséget garantálni, mint például egy budapesti hangstúdió. Közel tízéves alkotói folyamat után most jutott el oda a zenekar, hogy Budapesten stúdiózhatott. Az ottani SoundCam stúdiónak van egy fóruma, ahol feltörekvő zenekaroknak készítenek hang- és videofelvételeket, és ezt hetente nyilvánossá teszik. Ebbe a programba került be a BRVLG is egy évvel ezelőtt A bor legendája című énekelt versével, és annyira elégedettek voltak a végeredménnyel, annyira talált a szó a stúdió vezetőivel, hogy eldöntötték: ha valaha lehetőségük lesz túllépni a házi stúdiózáson, oda fognak visszatérni. Idén januárban ez meg is történt, további hat dalt rögzítettek az említett stúdióban. Ebből a hét dalból áll a Nem csak borivóknak című album.
Nagy kérdés volt az is a felvételek elkészítése után, hogy miként juttassák el az emberekhez a zenéjüket. A hanglemez kiadásának klasszikus formája mára majdnem elavulttá vált, az emberek többnyire különböző zenemegosztókon szoktak zenét hallgatni, ezért ők is megpróbáltak elmozdulni ebbe az irányba. Úgy döntöttek, hogy mielőtt CD-re kerülnének a nóták, hagynak pár hetes szünetet, mely időszakban dalról dalra teszik nyilvánossá a lemezt különböző megosztókon. Februárban kezdték a dalok bemutatását, ez április közepéig tartott. Remélik, hogy lemezük nemsokára CD formájában is napvilágot láthat.
Vendégzenészek
„Habár nem helyi jellegzetesség, mertünk még nagyobbat álmodni, így három nagyszerű magyarországi előadóművész játékában is gyönyörködhetünk a lemez egy-egy dalában” – mondja a zenekarvezető. Elsőként Juhász Gábor jutott eszükbe, akit mindnyájan ismernek, hisz évente ellátogat a sepsiszentgyörgyi Jazz és Improvizációs Zenei Táborba, és az a profizmus, amit zenészként képvisel, etalon számukra. Félénken megkérdezték tőle, hogy gitározna-e az egyik dalukban, ő pedig igent mondott. Ez annyira fellelkesítette őket, hogy tovább bővítették a vendéglistát. Orbánra többek között Ferenczi György zenéje volt nagy hatással az utóbbi időben, ezért eldöntötték, hogy őt is megkérdezik. Mivel tavaly többször is koncertezett Sepsiszentgyörgyön és környékén, az egyik ilyen alkalommal megkeresték személyesen, és nekiszegezték a kérdést: lenne-e kedve közreműködni az új lemezük egyik dalában? Egyszerű és észszerű volt a válasza: „Küldjétek át a dalt, hogy hallgassam meg, s ha úgy érzem, hogy abban nekem játszanom kell, elvállalom.” Elvállalta, s nagy élmény volt együtt dolgozni vele a stúdióban. És mivel úgy gondolták, hogy „a sok férfiember között egy selymes hangú énekesnőnek is helye van”, Szalóki Ágit is megkérdezték, ő pedig, nagy örömükre, ugyancsak igent mondott.
Tervek
Nem is olyan régen még azt tervezték, hogy a Szent György Napok kulturális hetén mutatják be élőben a BRVLG dalait, vendégművészeik közül a lemezbemutatón Ferenczi György és Juhász Gábor is fellépett volna. Olyan dalokkal is készültek, amelyeket csak ebből az alkalomból hallott volna a közönség. Azóta persze minden kérdésessé vált...
További terveik is voltak, vannak, de nem tudják, hogy mikor sikerül valóra váltani ezeket. Szeretnék sokat játszani az új lemez dalait, tovább népszerűsíteni a Mozsikácskával kiadott Kalamajka lemezt, és arra is készülnek, hogy felújítsák, újrahangszereljék a Varró Dániel verseiből készült, Dalóka című műsorukat. Egy új dal is bekerül majd ebbe. Egyelőre csak interneten, telefonon tartják egymással a kapcsolatot, s ebben a kényszerhelyzetben próbálnak újratervezni.
Az ötletgazda
Orbán Ferenc tizenévesen előbb saját szerzeményeit énekelte, aztán Szilágyi Domokos és Pilinszky János verseit zenésítette meg először szülővárosában, Székelykeresztúron. Később, könyvtáros édesapja hatására Weöres Sándor gyermekversei iránt is érdeklődni kezdett. Ezekből tematikus dalcsokrokat állított össze.
Az ezredforduló környékén még kazettán született meg az első, Mozsikácska című lemez, amely nagyon fontos anyagnak számított akkoriban. Ezután más zenei kalandozások következtek az életében, rengeteg szerepbe belekóstolt, népszerű és kevésbé ismert könnyűzenei és népzenei együtteseknek volt hegedűse, énekese, gitárosa, cimbalmosa, mandolinosa...
Tíz évvel ezelőtt költözött Sepsiszentgyörgyre, mert úgy érezte: itt talál majd olyan zenészeket, akikkel terveit, álmait meg tudja valósítani. Ennek az útnak volt első nagy állomása az Evilági-lemez. Az utóbbi évek során más jellegű alkotói munkákba is belekóstolt: írt zenét filmekhez, különböző színházi és táncelőadásokhoz, zeneszerzője a Legendárium rajzfilmsorozatnak. Olykor dalszövegeket is ír. Rendkívül kreatív művész, de saját bevallása szerint csak akkor vesz hangszert a kezébe, ha egy adott téma vagy mondanivaló mélyen megérinti. Mint mondja, eddigi zenei megvalósításai (evilagi.hu, orbanferenc.com) felvértezték egy bizonyos tudással, tapasztalattal és hittel, ami lendületet ad a további kihívásokhoz.
