Az EMSZ hangsúlyozta: a szabad nyelvhasználat, „mellyel az államelnök riogat”, nem veszélyforrás, hanem a Románia által elfogadott nemzetközi dokumentumokban is biztosított jog, semmivel sem több. „Megértjük, hogy a szász gyökereiről, kultúrájáról és nyelvéről lemondott Iohannisnak az anyanyelv mit sem jelent, mi azonban semmilyen körülmények között nem vagyunk hajlandóak feladni abbéli szándékunkat, hogy nyelvhasználati jogainkat a lehető legszélesebb körben kiterjesszük. Ugyanígy nem mondunk le önrendelkezési törekvéseinkről sem, melyek eredményeként – az államelnök egyre kétségbeesettebb nyilatkozatai ellenére is – élhető jövőt biztosíthatunk az erdélyi magyarságnak” – írják. Az EMSZ szerint Klaus Iohannis „végleg kiírta magát a civilizált, európai politikusok sorából, s méltatlanná vált tisztsége betöltésére”. A két társelnök szerint Iohannis bebizonyította, hogy nem kíván a korábban nagy számban rászavazó erdélyi magyar közösség államelnöke lenni. „Döntését tudomásul vesszük, s immár kijelenthetjük: Iohannis nem a mi elnökünk!” – áll az állásfoglalásban. Végül az EMSZ arra kéri mindazokat, „akik elítélik az államelnök uszítását”, hogy aláírásukkal támogassák a nemzeti régiók védelméről szóló európai polgári kezdeményezést.

Klaus Iohannis arra a törvénytervezetre utalt tegnapi nyilatkozatában, amelyet az RMDSZ tavaly októberben nyújtott be a parlamentben. A tervezet kisebbségi fejezetében elsősorban azokat az anyanyelvhasználati jogokat foglalja össze, amelyeket a román parlament a közigazgatási törvénykönyv részeiként 2018-ban már elfogadott, de a törvénykönyv egésze nem állta ki az alkotmányossági próbát. A tervezet benyújtását az RMDSZ azért látta szükségesnek, mert a Dăncilă-kormány az alkotmánybírósági elutasítás után tavaly sürgősségi kormányrendelettel léptette életbe a közigazgatási törvénykönyvet, de ebből már kihagyta a kisebbségek anyanyelvhasználatára vonatkozó részeket.