Ezért is választották a viszonylagos enyhítést, az elnök és a kormányzat számára ugyanis legalább annyira aggasztó a liberális párt mélyrepülése, mint a lakosság egészségi állapota és a gazdaság újraélesztése. Valójában rákényszerülnek a lazításra, ellenkező esetben a választási bukást kockáztatják.

A demokrácia játékszabályait csak nehezen, botladozva elsajátító államhatalom képviselői számára ugyanis nehéz feladat a szükségállapot fenntartása. Azt a lakosság egészségének megvédése érdekében vezették be, de számos intézkedés nehezen elfogadható, vitatható, s egyelőre megválaszolatlan a kérdés, hogy hány hatósági visszaélés történt az egészségmegőrzés leple alatt. Marcel Vela belügyminiszter tegnap elismerte, előfordult, hogy a szükségállapot ideje alatt indokolatlanul bírságoltak a rendőrök, mivel számos fiatal és tapasztalatlan rendfenntartót voltak kénytelenek bevonni az ellenőrzésbe, ezért azt javasolja, hogy azok, akik úgy érzik, igazságtalanul bírságolták meg, tegyenek feljelentést a rendőrségen, támadják meg a büntetést a bíróságon.

Ezzel máris elkezdődött a magyarázkodás, s az bizony nem mentség, hogy a katonai rendeletek betartásához olyan rendőrjelölteket is be kellett vetni, akiket csupán fél éve képeznek. Eddig Vela azzal büszkélkedett, hogy mintegy hatszáz millió lejre bírságoltak, ezt az összeget pedig az egészségügyre fordítják. Csakhogy a bírságokat tömegesen óvják majd meg, mi több, a nép ügyvédje is megóvta az alkotmánybíróságon azt a kormányrendeletet, amellyel drasztikusan megemelték e bírságok értékét.

A katonai rendeletek hatálya a szükségállapot végével megszűnik, a szekus-kommunista diktatúra bukása óta ez lesz a legnagyobb össztársadalmi felszusszanás. Persze, a veszélyhelyzetben is életben tartanák a megszorítások nagy részét, ám hogy mennyire lehet korlátozni a szabadságjogokat, egyelőre vitatott. Alkotmányossági aggályok is felmerülnek, Augustin Zegrean, az alkotmánybíróság volt elnöke tegnap úgy vélekedett, kormányrendelettel nem korlátozható az állampolgárok szabad mozgása, az csakis egy, a parlament által jóváhagyott jogszabály révén lehetséges.

Egyelőre csupán annyi bizonyos tehát, május közepétől enyhülés várható. A járvány nem szűnik meg, egyénenként továbbra is felelősséggel kell(ene) a vírusveszélyhez viszonyulni, számos nehéz kérdésre kell még választ találni. Ám mégis az a legfontosabb, hogy végre elbúcsúzhatunk – remélhetőleg örökre – a rendőrállamra, illetve katonai diktatúrára emlékeztető módszerektől.