Klaus Iohannis román államelnök hétfőn újabb elfogadhatatlan nyilatkozattal próbálta megindokolni múlt heti elfogadhatatlan nyilatkozatát – véli az RMDSZ. A szövetség hétfőn este tette közzé álláspontját Iohannis újabb nyilatkozatáról, amelyben az államfő ezúttal azzal vádolta meg a Szociáldemokrata Pártot (SZDP), hogy olyan „párhuzamos közigazgatási törvénykönyv” elfogadását támogatja, amely „kötelezővé teszi a magyar nyelvet Erdély egyes területein”, ami a „Székelyföld autonómiájához vezet”.
Az RMDSZ értelmezésében az államelnök – miközben példaértékűnek tekinti kisebbségi szempontból Romániát – azt nehezményezi, hogy az RMDSZ a 2001 óta érvényben levő nyelvhasználati jogok megerősítését és a közösségi szimbólumok büntetlen használatát kéri. „Ezt kértük 2018-ban, amikor az új közigazgatási törvénykönyvbe javaslatunkra bekerült, hogy a kisebbségek korábban szerzett anyanyelv-használati jogai utólag nem korlátozhatók. Az új törvénykönyv rögzítette, hogy ezután ott is lehet alkalmazni a kisebbségi jogokat, ahol a kisebbség aránya nem éri el a húsz százalékot, ha így dönt az önkormányzat” – emlékeztet a szövetség. A törvénykönyvet a parlament 2018. július 9-én megszavazta, de mind a Nemzeti Liberális Párt (NLP), mind pedig a párt soraiból államelnöké választott Klaus Iohannis megtámadta az alkotmánybíróságon. Rá egy évre, 2019. július 3-án a Dăncilă-kormány sürgősségi kormányrendelettel fogadta el az SZDP által kidolgozott új közigazgatási törvénykönyvet, ám ez a jogszabály már számos ponton csorbította a magyar közösség megszerzett jogait.
„A szélesebb körű anyanyelvhasználatért és közösségi szimbólumaink büntetlen használatáért nyújtottuk be 2019. október 28-án saját közigazgatási törvénykönyv-tervezetünket, ami tartalmazta azokat a javaslatokat, amelyeket a parlament egyszer már elfogadott. Ezt a törvénytervezetet fogadta el 2020. április 8-án hallgatólagosan a szenátus, ez ellen szólalt ma fel az államelnök” – tudatja az RMDSZ állásfoglalása, amely azt is leszögezi: az RMDSZ a magyar közösség anyanyelvhasználatának megerősítéséért és kibővítéséért küzd immár 30 éve folyamatosan. Nyomatékosította, hogy nem az utcán, hanem a parlamentben teszi ezt, és a parlamentnek sem a „sötét szobáiban”, ahogyan az államelnök a múlt héten fogalmazott, hanem a plénum előtt, és mindig alkotmányosan.
A dokumentum szónoki kérdésekkel zárul. „Miért baj az, ha azt kérjük, hogy a kórház vagy a polgármesteri hivatal mellett a rendőrségen is lehessen magyarul beszélni ott, ahol 20 százalék a kisebbség aránya? Bukovina zászlaját fel lehet vonni, de a székely zászló használatáért büntetés jár?”
