A Feketeügy nem akadály

Volt olyan idő, hogy országhatárt jelentett a Feketeügy, vashídjához a budapesti Hargita expressz vontatta le az átszállókkal teli vasúti kocsit. Most a tervezők által megálmodott módon Kökös község szennyvízfővezetékét nemcsak a folyón, hanem az országúton és a vasúti pályatesten is átvezetik a Brassó megyei Farkasvágón megépült, Prázsmár központú gyűjtő- és ülepítőállomáshoz. Mifelénk, ha a helyzet úgy alakul, estéről reggelre még a településnevek is megváltozhatnak. A mai Farkasvágó neve nem is olyan régen még az egykori birtokos Kálnokyak emlékét őrizte Lunca Calnicului formában – tájékoztatott a prázsmári erődtemplom idegenvezetője. A régi helynévből változott újabban Lunca Câlnicului-ra. Farkasvágó egyébként a prázsmári posztógyár munkásai­nak lakótelepe volt, helyét régen sűrű tölgyerdő borította, amelynek egy része ma is védett terület.

– Az említett kökösi szennyvízhálózat megépítését három szakaszban képzelte el a tervező – részletezte megkeresésünkre Silviu Tăraș polgármester. – Az első szakaszban megkezdték a községközpont fővezetékének lerakását, amely a farkasvágói ülepítőhöz vezet. A második szakasz a kökösi lakások rácsatlakoztatása lenne, ami hosszabb időt igényel, ugyanis ehhez fel kell majd törni a jó állapotban lévő aszfaltot. Jön újra a sár és a por, de nincs más megoldás. A munkálatok harmadik szakasza Bácstelekre vonatkozik, ahol még nincs ivóvíz-fővezeték, ezért olyan terv készül, amely szerint egyszerre dolgoznak majd az ivóvízvezeték és a szennyvízcsatorna lefektetésén. Érthető, hogy a főút aszfaltrétegét itt is részben fel kell majd törni. Meg is kezdődtek a munkálatok, melyek összértéke 17 millió lej.

Bácstelek kivár

A bácstelekiek örömére elkészült a faluhosszat elérő aszfaltút. Nem lehetett erre többet várni, mert tűrhetetlen volt a sár és a por a faluban, pedig a víz- és szenny­vízrendszer vezetékei még nincsenek a földben, és így sérülni fog az aszfaltréteg.

– Alkonyat után is meg lehet nézni a főutcát. Kigyúltak a fények, vadonatúj lámpatestek világítják meg a falut, most kellene jönnie a marosvásárhelyi polgármesternek szülőfalujába, biztos, meg lenne elégedve – utalt arra a kökösi falugazda, hogy Dorin Florea többször megvádolta az önkormányzatot, hogy szándékosan hanyagolja a települést.

– Még adós a járdák rendezésével az aszfaltozócég, de megígérte, hogy feltölti és lehengerelteti a járdák szegélyköveken belüli, alacsonyabban fekvő felületét, úgyhogy mi még kivárunk – jelezték a bácsteleki községi képviselők. – Az aszfaltozott főút folytatásában maradt még egy tört köves szakasz, ennek lehengerlésére is visszavárjuk a kivitelezőt – tették még hozzá.

Kökös település főutcája egyike volt az alvégi község legrendezettebb közlekedési szakaszának. Sajnos, a koronavírus-járvány miatt megkésett egy-egy helyen a tavaszi nagytakarítás, és a hagyományos tavaszi fásítási akciót is őszre kellett halasztani. Okozott azonban éppen elég gondot a községvezetésnek az, hogy a lakosság egy része a szomszédos Illyefalvával közös területre hordta és rakta le háztáji szemetét, ami miatt a két falu között valóságos új szemétdomb keletkezett. A tűrhetetlen helyzetért a megyei környezetvédelmi őrség utolsó figyelmeztetésben részesítette az önkormányzatot, a hivatal pedig a maga során a közösség környezetét rongáló lakosokat. Súlyos pénzbírsággal fogják sújtani azokat, akik bárhol a mezőn szemetet raknak le, és térfigyelő kamerák kihelyezésétől sem riadnak vissza – szól a figyelmeztetés. Nem olcsó módszer az utóbbi. Azokat viszont, akik becsületes módon szeretnének a hulladéktól megszabadulni, nem fenyegetik, hanem segítik. A Tega cégtől mindkét településre kimondottan építkezési hulladék elhelyezésére szolgáló konténereket bérelt az önkormányzat, ezzel párhuzamosan a központi lomtalanító akciók is rendszeresen érintik a községet.

Bővítik az iskolát

– Miért vált szükségessé a tanintézmény bővítése? – kérdeztük Szabó Enikő igazgató-tanárt.

Mint mondta, a legfontosabb tényező egy tornaterem hiánya volt, amelyre az épület folytatásában megfelelő hely kínálkozik, a központi iskolában nem lehet akadálya a testnevelésnek. A helybeli önkormányzat is segítségükre volt, főleg a pályázati lehetőségek megteremtésében. Az iskola központifűtés-rendszerét is teljesen ki kell cserélni, ezt követné az épület tatarozása. Mint megtudtuk, az önkormányzat már meg is kötötte a szerződést a kivitelezést vállaló szecselevárosi Electroputere AG nevű céggel. Egyelőre az építőtelep kialakítása folyik, bontják az építkezés útjában álló melléképületet.

A kökösi és a bácsteleki I–VIII. osztályos iskolának és a két település óvodájának összesen százegy tanulója van. Mindkét iskolában Messengeren zajlik a távoktatás: Bácsteleken Filofteia Aslău és Raluca Răpianu, a központi iskolában pedig Jakab Anna és Szabó Carmen pedagógusok vezetésével. Járvány van. A vizsgákra készülő kökösi nyolcadikosokhoz kinyomtatva és névre szólóan juttatja el az iskola a tanügymisztérium által kiközölt teszteket, a bácsteleki diákok a helyi üzletben vehetik át a küldeményt.

Két csoportban vesznek részt az oktatásban az óvodások is, ebben azonban szükség van a szülők segítségére a rajzok, énekek, mesék értelmezésében, a kézműves-tevékenységekkel való gyakorlatokban – tudtuk meg Hadnagy Zita óvónőtől. Mindkét településen elenyésző az olyan tanulók száma, akik nem tudnak számítógép közelébe jutni vagy nincs okostelefonjuk. Kökösben többnyire inkább nyomtatókból van hiány.

A nehézségek ellenére voltak eredmények is – emelte ki az igazgató. Gyermekeik sikerrel vettek részt és dicsérő oklevelet kaptak azon a Szalagrózsa elnevezésű versenyen, amelyet a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége hirdetett meg egy Kárpát-medencei átfogó vetélkedő részeként.

A nehézségeket okozó pandémia felől érdeklődve a polgármester elmondta, hogy a kezdetekkor több mint húsz személy került pozitív teszttel a megyei kórházba. A házi elkülönítettek száma március közepén 26 volt, de számuk már a minimumra apadt. Huszonnégy 65 év feletti lakosa van a községnek, szükségleteik megoldásában fiatalok segítettek, a közbiztonság sem okozott gondot, mert a tizenhét tagú önkéntes tűzoltócsapatuk kétfős váltásokban saját kocsijával járőrözött éjszakánként.

Szólnak a harangok

A település lakói református, unitárius és római katolikus hitben élnek, de népes itt a görögkeleti vallásúak csoportja is. Bár a vírusveszély idején az imahelyek ajtói zárva vannak, az imának sehol nincsen akadálya, a kökösi harangok hívó hangja pedig még azt az esti hat órai pillanatot is jelzi, amikor mindenki imára térhet néhány percig, aki annak szükségességét érzi.

– Mi, unitáriusok is bekapcsolódunk az imába, Isten igéjének szószéki üzenetét minden alkalommal egymagam mondom el templomunkban – adta tudtunkra a kétszáz unitárius lelket gondozó Bartha Alpár lelkész. – Járványidőben, mint minden más felekezetben, a mi főhatóságunk is szabályozza a lelki élet gyakorlatának menetét. Megalakult a koronavírus-járvány egyházi intézkedéseivel megbízott főhatósági operatív testület, annak javaslatai szerint cselekszünk. A járvány miatt előreláthatatlan ideig ellehetetlenült az Unitárius Közlöny nyomtatása és terjesztése is. Mindazonáltal egyházi havilapunk teljes terjedelemben elérhető a világhálón, mi pedig kinyomtatjuk annak egyszerűsített változatát, és lehetőséget keresünk arra, hogy minden unitárius családhoz eljuttassunk belőle egy példányt. Vasárnaponként a közösségi oldalunkon közzéteszünk egy-egy, a mai életvitelünkhöz is kapcsolódó imagondolatot. Nem feledkeztünk meg azokról az egyháztagjainkról sem, akik a járvány miatt vagy valamilyen nehézség révén korlátozottak mozgásukban, teljesebb életvitelükben. A Gondviselés segélyszervezet háromszéki önkénteseinek gyűjtőmunkája révén – a szervezetnek mi is, magam is tagjai vagyunk – mintegy tizennégy nehéz szociális helyzetben lévő unitárius családot segítettünk.

Kökös és a Kovászna megyei értéktár

Négy évvel ezelőtt jött létre a Kovászna Megye Értéktára Bizottság, amelynek célja a vidék kiemelkedő értékeinek dokumentálása és széles körű ismertetése, éltetése, népszerűsítése és hasznosítása. Jártunkban-keltünkben azt látjuk: alig találni olyan háromszéki és erdővidéki települést, ahol az utolsó rendszerváltozás után ne újult volna meg egy-egy épített örökség, ipartörténeti és történelmi emlék, emlékhely, emlékmű, avagy éppen szellemi emlékhely, amely nemcsak népünk-régiónk, de az egész ország közös értékeinek része. Ez a megállapítás igaz – különösebben az utóbbi évekre gondolva – Kökös község esetében is. Mi éppen a szellemi-történelmi kinccsel kezdenénk ezek sorát, hiszen könyvtárpolcnyi irodalma van már azoknak a haladó szellemi történelmi eseményeknek, amelyek az 1848–49-es önvédelmi harcok emlékét hivatottak megőrizni, s amelynek egyike éppen a kökösi híd közelében áll. Még jóformán meg sem száradt a speciális falborítás a kökösi unitárius templom freskómaradványán, amely Szent László lovagkirálynak állít emléket, s akinek személyéről Vasile Drăguț román művészettörténész is elmondta, hogy „ott látható a régi erdélyi görögkeleti templomok falfestményein is, mert harcaiban egész Erdély népeinek biztonsága fölött őrködött”. „Szerencsére voltak olyan nagy műveltségű és tisztán látó román emberek is, ezek közül a Vigh István pályáját is egyengető Vasile Drăguț művészettörténész is, akinek neve (a mi esetünkben is mindig) említést érdemel” – jegyezte le róla lapunk volt főmunkatársa, immár néhai Sylvester Lajos kollégánk.

Nem lehet elfelejteni azt sem, hogy éppen Kökös település területén található a székhelye annak a messzi földön híres lovardának, amelynek meghatározó szerepe volt és van a hagyományos lovassportban, amely közös jellemvonása volt és marad a Kárpát-medence hajdani közös népi életének.