A Babeș–Bolyai Tudományegyetem kutatói folyamatosan frissülő infografikákon mutatják be a hazai gazdaság számszerű alakulását a járványhelyzet közepette, elsősorban a második negyedévre várható mutatók tekintetében. A továbbiakban ebből igyekszünk ízelítőt adni.
A kutatási eredményeket összegző grafikonokat az egyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának hattagú kutatócsoportja készíti, a folyamatosan frissülő internetes portál azokat a legfontosabb mutatókat közli, amelyek a koronavírus okozta válság román gazdaságra mért hatásait rögzítik. A projekt célja, hogy olyan átfogó képet nyújtson a gazdaság alakulásáról, amely segíti a döntéshozókat, a vállalatokat, na meg a tájékozódni kívánókat a megfelelő döntések hozatalában, ami kiindulópont lehet olyan stratégiák kidolgozásában, amelyek csökkentik majd a gazdaságra és társadalomra nehezedő válság következményeit. A kutatási projekt vezetője Szász Levente, a kar magyar tagozatért és tudományos kutatásért felelős dékánhelyettese. A projektcsapat tagjai Bálint Csaba (a Román Nemzeti Bank igazgatótanácsának tagja, a BBTE társult oktatója), Csala Dénes (a Lancaster University adjunktusa, a BBTE társult oktatója), Csíki Ottó (a BBTE mesteris hallgatója), Nagy Bálint Zsolt (a BBTE docense), valamint Rácz Béla Gergely (a BBTE adjunktusa).
GDP-zuhanás
A gazdasági visszaesés mértékét a kutatók éves szinten 6,5 százalékosra becsülik, a második negyedévben pedig a GDP nem kevesebb, mint 15,4 százalékkal zuhanhat a tavalyi hasonló időszakhoz képest. Óránként hetven vállalat szűnik meg jelenleg vagy zárja be időlegesen működését, 304 ezer munkaszerződést felbontottak, 903 ezer alkalmazott pedig kényszerszabadságon van.
A grafikonokból kibontakozó kép megyei bontásban is meglehetősen borús. Az idei második negyedév tekintetében a jelenlegi folyamatokból ítélve a gazdaság teljesítménye mindenhol legalább 12 százalékkal csökken. Legnagyobb mértékben az erős gazdasággal rendelkező Ilfov megye szenvedheti meg a járványt, itt a GDP-zuhanás a 19 százalékot is meghaladhatja, de mindenik fejlett iparú megye esetében jelentős visszaesés várható. Konstanca megyében 17,7 százalékos visszaesésre számíthatnak, Bihar megyében 16,8-ra, Krassó-Szörényben 16,7-re, Szeben, Argeș és Prahova megyében 16,6 százalékos csökkenést prognosztizálnak. Háromszéken a „hőtérkép” szerint valamivel több, mint 15 százalékos zsugorodásra számítanak az elemzők. A székelyföldi megyék, illetve a nagyobb magyar lakossággal rendelkező erdélyi megyék visszaesése egyaránt 15 százalék körül mozog majd a második negyedévben.
A munkaerőpiaci folyamatokat tekintve, a szükségállapot kihirdetése óta több mint egymillió embert küldtek kényszerszabadságra, s bár egy részük már visszatért, a mintegy 300 ezer megszűnt munkahellyel együtt háromnegyedére csökkent az aktív munkaszerződések száma.
A nagyok
A korlátozások gazdasági következményeit az ország ötven, 2008-as üzleti forgalmat tekintve legnagyobb vállalatának áttekintése mutatja be. A teljes bezárástól a távmunka bevezetéséig a kutatók több intézkedést is felsorolnak, amelyeket ezek a vállalatok kénytelenek voltak bevezetni. A legnehezebb helyzetbe a gépjárműipar vállalatai kerültek, amelyek közül a legnagyobb Dacia (időközben részben újraindította a termelést – szerk. megj.), a Michelin, a Continental és a szászsebesi, Mercedes-sebességváltókat gyártó Star Assembly is kénytelen volt teljes leállást elrendelni. Részleges leállást rendelt el továbbá az ország második legnagyobb vállalata, az OMV Petrom, valamint a Samsung, az Electrica Furnizor, az Autoliv, az E.On Energy is. Jelentős létszámcsökkentést hajtottak végre (elbocsátást és a kényszerszabadságolást egyaránt) olyan vállalatok, mint a Dacia, a Ford, a Continental, az első ötven cég több mint harmada pedig távmunkával igyekezett megoldani a kialakult helyzetet. A válság a nagy vállalatok adományozási hajlandóságát is megmozgatta, a nagy cégek több mint fele vett részt valamilyen jótékonykodásban.
Ágazati gondok
Ágazati elosztásban – amint várható volt – a turizmus és a vendéglátóipar szenvedi meg leginkább a járványt. Az elemzés szerint ebben a szektorban a GDP-visszaesés a második negyedévben elérheti a 75 százalékot. De a kulturális, művészeti és egyéb hasonló szolgáltatásokban dolgozó vállalkozások is jelentős, mintegy hatvanszázalékos zuhanással számolhatnak, az adminisztratív szolgáltatások területén pedig 47,2 százalékos visszaesés várható. Ezek az ágazatok egyébként összességében a GDP mintegy 8–9 százalékát adják, így minden bizonnyal összességében többet fog nyomni a latban a nehézipar 27 százalékos vagy a kereskedelem és javítási szektor 29,6 százalékos csökkenése, hiszen ezek a GDP közel negyedét, 22,36 százalékát adják. 20 százalékos csökkenésre számíthatnak továbbá az ingatlanszolgáltatások, amelyeknek súlya a gazdaságban meghaladja a nyolc százalékot, a könnyűipar pedig, amelynek részesedése a GDP-ben 9,37 százalék, 5,1 százalékos visszaesésre számíthat. Az elemzők tíz százalék fölöttire becsülik a logisztika (15,1) és az építőipar (14 százalék) csökkenését az év második negyedében.
Néhány ágazatban viszonylag enyhe lesz a visszaesés, illetve szinten maradhat a teljesítmény. Ilyen a nyersanyag-kitermelés és a mezőgazdaság. Növekedést csak az egészségügyi szolgáltatásoknál (14,7 százalékos bővülést), a közigazgatás és honvédelem terén (10 százalék) és az IT-szektorban (4 százalék) várnak, ám ezek együttes aránya a nemzeti össztermékben alig haladja meg a 16 százalékot (2018-as adatok szerint).
Tőzsde
A gazdasági folyamatokat jelző másik elemzés a tőzsdeindexekre vonatkozik. Ezek közül itt csupán egy index alakulását emeljük ki. A Bukaresti Értéktőzsde (BVB) legfontosabb indexének számító BET mostani (február 26. utáni) záróértékei például jóval meredekebben zuhantak, mint a 2008-as válság legkritikusabb időszakában (2008. szeptember 16. után). Ám az is látható, hogy 2008-cal ellentétben most viszonylag hamar jelentkezett egy növekedési trend is.
Intézkedések
A kutatók a kormányzati és vállalati intézkedéseket is sorra vették. Előbbiek esetében természetesen azokat, amelyeket jogszabályba is foglaltak. Ilyen a hitelek visszafizetésének kilenc hónapos moratóriuma, az üzemanyagárak befagyasztása, néhány illeték és adó törlesztésének elhalasztása, kényszerszabadság intézményének bevezetése, illetve a bérek 75 százalékának átvállalása, az egyéni vállalkozók és szabadfoglalkozásúak támogatása, újabban pedig az államilag garantált, kedvezményes hitelek bevezetése. Pénzügyi szempontból a jegybank is hozott néhány, elsősorban a kereskedelmi bankok mozgásterét növelő intézkedést.
