Az ős, a szigetvári hős

A Zrínyi család felemelkedését a Szigetvárat védő Zrínyi Miklóshoz köthetjük, aki a 16. század közepén a család horvátországi birtokait mind északabbra tolva Magyarország, illetve a mintegy fél évezrede a magyar korona országaként fennálló Horvát Királyság legmeghatározóbb főnemesévé vált. A család a két, perszonál­unióban lévő országon kívül a Habsburg Birodalomnak is fontos famíliái közé tartozott. Az a sok tartományból álló terület, amelynek élén a Habsburg család tagjai álltak éppen ekkor, idősebb Zrínyi Miklós életében kezdett olyan állammá válni, ahol a monarchia főnemesi családjai egyszerre szolgálták saját tartományukat és a monarchia uralkodóját.

A Zrínyiek esetében ezért teljesen természetes volt, hogy horvát és magyar nemesként Horvátországhoz és a Magyar Királysághoz – amelynek főméltóságai voltak – éppúgy kötődtek, mint a királyi címet viselő Habsburgokhoz. Az uralkodónak kijáró hűségen túl azonban még nagyon sok minden kötötte e családokat a monarchiához, mindenekelőtt a családok bécsi rezidenciái, a bécsi udvarban töltött idő és a házassági kapcsolatok. A nemesi társadalom középrétegéből érkezett Zrínyi Miklós ezt nagyon hamar felismerte. A magyarországi főnemesek közül szinte elsőként vásárolt a bécsi Freyungon házat, fia, György pedig Rudolf és Ernő főherceg bécsi udvartartásában apródként, majd II. Miksa császár étekfogójaként szolgált.

Zrínyi Miklós házassága is jelzi a váltást: első felesége, Katarina Frankopan (Frangepán Katalin) még a horvát nemességhez való kapcsolatát jelezte, második házasságát azonban már a bécsi udvar köreiben köti: Monyorókerék várában 1564 őszén a cseh Eva z Rožmberkát (Eva von Rosenberget) vezette oltár elé. E házasságból származó fia, János már teljesen Csehországban nevelkedett, cseh felesége lett Marie Magdaléna z Kolovrat személyében, és Rožmberk nad Vltavou várában van eltemetve. Bátyja, a bécsi udvarban szolgáló György Muraszombatban Anna von Arcót, a tiroli származású, de a magyarországi hadszíntéren harcoló Pyrcho Graf von Arco és Széchy Margit leányát, majd annak halálát követően a stájerországi Radkersburgban a stájer Sophie Barbara von Stubenberget vezette oltár elé. Zrínyi leányai házasságaival a családot már nem a Habsburg Birodalom, hanem a Magyar Királyság főúri elitjéhez kapcsolta. Hét leányát a legelőkelőbb magyar családokból (Balassi, Batthyány, Bánffy, Forgách, Homonnai Drugeth, Országh, Perényi, Thurzó) származó ifjak vették el, akik közül azonban többen ifjúkorukban apródként, étekfogóként vagy pohárnokként a bécsi udvarban szolgáltak.
 

A szülők násza

A radkersburgi nászból született ifjabb Zrínyi György így már nyomban egy nagyon vegyes, a monarchia több tartományából származó rokoni körbe született. Az ifjú Zrínyi Thurzó György udvarában nevelkedett, majd feleséget is a magyarországi főúri elit tagjai közül választottak neki: 1616 telén Bánffy Gáspár leányával, Máriával jegyezték el egymást, de végül Széchy György leányát, Magdolnát vette el. Az 1616 augusztusában megtartott eljegyzést követően az esküvőre a muraszombati várban került sor 1619. május 19-én. A késedelemben a birtokok elosztásának is lehetett szerepe, de annak is, hogy Zrínyi György katolikus hitre térésére is az esküvő évében került sor. E házasságból született a most ünnepelt Zrínyi Miklós, a 17. század második felének meghatározó politikusa, hadvezére és a magyar irodalom kiemelkedő alakja.

De honnan is tudunk arról, hogy a főnemesi családok, az ország leghatalmasabb urai hol és kivel házasodtak, illetve mikor születtek pontosan? Ez utóbbi kérdés egyben arra is rávilágít, hogy a 400 évvel ezelőtt világra jött Zrínyi Miklós születésére végül melyik napon is került sor.

A korszak családjainak hatalma nem csupán azokon a hatalmas birtokon alapult, amelyek megalapozták befolyásukat, hanem a politika irányítóiként a családok és azok tagjainak kapcsolati hálózata nagyon fontos szerepet játszott. A főúri eljegyzések, házasságok, gyermekek születése vagy a temetések mind a korszak kiemelkedő eseményei voltak. Mint ilyenek, kiváló lehetőséget nyújtottak arra, hogy az egymással egyébként is szoros rokoni és politikai kapcsolatban álló családok, sőt: az ország politikájában részt vevő rendiség összes tagja itt találkozzon. Nem csupán a családi levéltárakban, vármegyei vagy szabad királyi városi archívumokban is számos olyan levelet találhatunk, amelyekben ilyen és ehhez hasonló eseményre hívják meg a szintén nagy hatalmú családok tagjait, az adott főnemesek szoros alárendeltségében álló köznemeseket, a környező vármegyék és városok küldöttjeit. A meghívottak köre egyben rámutat arra is, hogy az esemény központjában álló főúr milyen szerepet töltött be az ország közigazgatásában és politikai életében. Az ország vezetőjének számító urak esetében követei által maga az uralkodó is részt vett, és emlékezetes, a család által évszázadokig megőrzött ajándékokkal kedveskedett. A résztvevők a drága ajándékok hosszú sorát igyekeztek beszerezni: Zrínyi György és Anna von Arco esküvőjére a nászanya, Széchy Margit az alsó-magyarországi bányákból kért 200 márka (kb. 50 kilogramm) súlyú ezüstöt. A szabad királyi városok ennél jóval csekélyebb értékű, de még így is nagyon drága ajándékokkal – drága kelyhekkel, arany- vagy ezüstpoharakkal – készültek egy-egy ehhez hasonló alkalomra. A meghívók időnként politikailag terhesnek is bizonyulhattak: Kassa városa 1633-ban Illésházy Gáspár leányának esküvőjén nem kívánta képviseltetni magát, ezért a városi tanács a bíró javaslatára különféle ürügyekkel igyekezett kibújni kötelezettsége alól, követének hirtelen halálára, a küldöttek betegségére, valamint az idő elhaladtára hivatkoztak.
 

Csáktornyán született

A kutatás és a közvélemény néhány évvel ezelőttig Zrínyi Miklós születésének időpontját 1620. május 1-jére tette, annak helyét pedig Ozaly várába. Ezt az adatot módosította az a meghívólevél, amelyet 2013-ban Hanák Béla családtörténész tett közzé. A levélben a friss apa, Zrínyi György hívta meg a horvátországi és magyarországi politikai életben szintúgy fontos gersei Pethő család tagját, gersei Pethő Gergelyt, Varasd vármegye alispánját fia, Miklós keresztelőjére. Sőt, nem csak a keresztelőre invitálta meg, hanem keresztszülőnek kérte fel őt és feleségét Patatics Annát.

A meghívólevél szövege szerint Zrínyi György fia, Miklós születésének napján azon nyomban írt Pethő Gergelynek, feleségével együtt az ifjú Zrínyi keresztelőjére, május 10-ére Csáktornya várába jöjjön el, s ott az ifjú apa komájaként vegyen részt az eseményen. Ebből a levélből derül tehát ki, hogy Zrínyi Miklós valójában 1620. május 3-án Csáktornyán látta meg a napvilágot, keresztelőjére pedig egy héttel később került sor Pethő Gergely és Patatics Anna segédletével.
 

Pályafutása

Az ifjú Zrínyi Miklós a régió legelismertebb iskoláiban, a grazi, a nagyszombati és a bécsi jezsuitáknál tanult, majd egy itáliai utazást követően, 1637-ben már III. Ferdinánd császár, a korszakban a legfiatalabb magyarországi főúr volt, aki ezt a címet elnyerhette. Még gyermekként örökölte apja királyi lovászmesteri posztját, amivel azonnal az országos főméltóságok közé emelkedett. Három évvel később légrádi és muraközi örökös főkapitány, aki 1642–1644-ben horvát és magyar lovasezredekkel vett részt a harmincéves háborúban. Szolgálatai elismeréséről tanúskodik, hogy 1646. január 26-án a Habsburg-hadsereg vezérőrnagyává, azaz tábornokává nevezték ki. Közel egy évtizeddel később, 1659 decemberétől Zrínyi Miklós már titkos tanácsos, azaz a Habsburg Monarchia legfelső tanácsadó testületének tagja. Pálffy Pál országbíró mellett az egyetlen, aki nem nádorként viselte e címet. A cím azonban nem volt érték nélküli, hiszen tudjuk, hogy Zrínyi tevőlegesen is részt vett a tanácskozásokon, és így adott keretek között befolyásolhatta a Habsburg Birodalom legfelső politikai döntéshozóit, többek között az oszmánok elleni határozottabb fellépés érdekében.

A bécsi udvarhoz való lojalitását és kötődését – elődjeihez hasonlóan – házasságai is növelték. Első felesége, Draskovich Mária Euzébia a Draskovich család tagjaként a horvát nemességhez is kötötte, de anyósa az ismert stájer családból származó Anna Veronika Freiin von Eibiswald, apósa pedig a stájerországi Luttenberg grófja volt. Nem csodálhatjuk, ha az esküvőt is Stájerországban, a Draskovichok braunecki várában tartották. Miután felesége fiatalon elhunyt, második feleségét már a bécsi udvartartásból választotta. Maria Sophia Löbl édesanyja a horvát-magyar családból származó Ráttkay Anna Katalin, de új apósa az a stájer származású Hans Christoph Löbl volt, aki 1629-től a bécsi helyőrség parancsnoka, egy ideig pedig a monarchia hadügyét irányító hivatal, az Udvari Haditanács elnöke is volt. A Habsburg Birodalom legfelső politikai köreibe kiválóan integrálódott, tehetséges Zrínyi Miklós iránt az udvar is nagy bizalommal volt, hiszen az 1663–64 fordulóján zajlott oszmánellenes hadjáratok során a fiatal Zrínyit nevezték ki a betegeskedő Wesselényi Ferenc országos főkapitány helyére, és egyben idegen hadakat bíztak a vezényletére. A sikeres téli hadjáratban betöltött szerepét 1664. június 24-én kiemelkedő kitüntetéssel jutalmazta a bécsi udvar, a spanyol Aranygyapjas renddel, amelyet azonban nem sokáig viselhetett, mert ugyanazon év novemberében elhunyt.
 

A meghívólevél szövege

„Myvelhogy az Vr Isten eö szenth felseghe, nagy es bőlchesseghes hozzam valo kegielmes yo volthabreöll, megh lathoghathoth engemeth, az en zerelmes attiamffiammall egieőth ez may napon egy fiuy maghzattal, mellyeth, hogy eő szent főlseghenek, az theöbb kereszthin hiwey keze szamlalthasam, veghezthem keresztheleseenek napiath, yth az en Chiakthorniay varamba[n], ez yeöveö vasarnapon, az az 10. napian, ennek az yelen valo honak Majusnak. Ennek okaert keg[yel]medeth zeretettel kerem, hogy keg[yel]med ez meltho keresemnek helth adgion, es az feleöl megh nevezeth napon, es helljen, keg[yel]med komanak elyeövien, es aszoniomath eökeg[yel]meth, maghaval koma aszonnak el hozzon, kyth minden attiafiuy zeretettel megh zolgalhasam keg[yel]menek. Ezzeli I[ste]n elthesen keg[yel]medeth sok esztendeigh yo egheseghben. Datum ex arce n[ost]ra Chiakthor[niensi] 3. May A[nn]o 1620.”

H. Németh István (Magyar Nemzeti Levéltár)

(Az alcímeket Szekeres Attila adta)