Néha nyár végén, kora ősszel is találunk néhány példányt belőle, de ez elég ritka. Mezőn, erdőszéleken, tisztásokon keressük, ahol jellegzetes boszorkánykörökben nő, de egyesével is előfordul.

Krémszínű, piszkosfehér, világos okkerszín kalapja 4–10 cm átmérőjű, fiatalon félgömb alakú, később kiterül. A kalap felülete csupasz, széle eleinte begöngyölt, majd többé-kevésbé hullámos lesz, közepe felpúposodó. A lemezei sűrűn állók és keskenyek, a tönkre foggal ránőnek, és szintén fehéresek vagy krémszínűek. Hengeres tönkje 5–8 cm hosszú, 1–3 cm vastag, bunkószerű vagy lefele vékonyodó. Húsa fehéres, krémszínű, feltűnően lisztszagú, ami miatt nem mindenki kedveli, de sokan éppen ezért szeretik, keresik. Elkészítés során erős lisztszaga mérséklődik vagy eltűnik.

Sokféle gombás étel készíthető belőle, kalapja és tönkje egyaránt fogyasztható. Gombalevest, gombapörköltet, tojásos gombát készíthetünk, de rántva és salátának is kitűnő. Másik jó tulajdonsága, hogy könnyen tartósítható, jól szárad.

Étkezésre való felhasználásán kívül gyógyászati jelentősége sem elhanyagolható. A májusi pereszke antibakteriális (baktériumölő) hatású, de etil-acetátos kivonata gombaölő szerként is használható Candida albicans és más gombás megbetegedések ellen. A cukorbetegekre is jótékony hatással van, ugyanis csökkenti a vércukorszintet. A hagyományos kínai gyógyászat a gyomor- és bélrendszerre gyakorolt jótékony hatása miatt tartja számon.

Népi megnevezéseit főleg a termőhelye miatt kapta: csikk­alj, szilvagomba, tavaszgomba, tövisalj, bokoraljú, csipkealjgomba.

Zágoni Imola