Az ötvenes évektől a jelenig

Koronaidőbeli gondolatok a kovásznai turizmusról című, értékelő és közös gondolkodásra hívó írása bevezetőjeként a város hatályos fejlesztési stratégiájának egy passzusát idézi a polgármester, miszerint „nem a város van a turizmusért, hanem a turizmus a városért”. Felidézi: Kovászna 1952-ben kapott városi rangot, a település a 70-es évektől kezdődően alapvető változásokon ment át. A Dr. Benedek Gézának és munkatársainak köszönhető szakmai alapozást a gyógyturizmushoz szükséges infrastruktúra kiépítése követte. Folyamatosan épültek a szálláshelyek, kezelőközpontok, egyre több látogató érkezett a városba. A 70-es évektől orvosok, egészségügyi dolgozók, mérnökök, tanárok, tanítók, más értelmiségiek, szakemberek százai költöztek Kovásznára, és vitathatatlan módon járultak hozzá annak szellemi, gazdasági, kulturális gyarapodásához – idézte fel Gyerő.

Az EU-s csatlakozást követően újabb távlatok nyíltak meg Kovászna előtt. Országos érdekeltségű turisztikai és balneoklimatérikus gyógyüdülő minősítést kapott a város, az országos és uniós alapokból pályázati úton elnyert több millió euróból fejleszthették az infrastruktúrát. A 2000-es évek közepétől három négycsillagos szálloda épült a városban, panziók létesültek, szálláshelyeket modernizáltak a tulajdonosaik. A városi kórházat (az úgynevezett Holland-kórházat – szerk. megj.) amit a felszámolás veszélye fenyegetett, sikerült átminősíteni a Dr. Benedek Géza Szív- és Érrendszeri Rehabilitációs Kórház külső részlegévé, így tovább működhet a közösség érdekében.

Kovászna ma Romániában a legismertebb szív- és érrendszeri betegségek rehabilitációjára szakosodott központ. A város Háromszék idegenforgalmi mozdonya, Székelyföld egyik leglátogatottabb üdülőtelepülése. De lássuk a számadatok tükrében mit jelentett 2019-ben a turizmus a város életében.

2019 a statisztikákban

Tíz szálloda működött tavaly (a Hefaistos és a Turista Szálló nem üzemelt), a városban lévő 11 panzióval és villával ezek összesen 184 egycsillagos, 272 kétcsillagos, 998 háromcsillagos és 507 négycsillagos szálláshelyet tartottak fenn. A szívkórházban emellett 713 ágy várta a gyógyulni vágyókat.

Az összesítés nem tartalmazza a tranzitturizmust, illetve a magánházaknál megszállt vendégeket. Kereskedelmi szálláshelyeken összesen 55 741 vendéget jegyeztek, a szívkórházba további 12 247 személy érkezett. A külföldi turisták száma tavaly 2118 volt. A minősített szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák száma 436 523 volt, a szívkórház vendégei összesen 132 684 vendégéjszakát töltöttek a városban. Az évenkénti összehasonlítás emelkedő görbét rajzol, az adatok az utóbbi években növekvő tendenciát mutatnak. A vendégéjszakák számát tekintve Kovászna forgalma adja a 603 465 vendégéjszakát jelentő háromszéki turizmus több mint kétharmadát, de a három székelyföldi megye (Maros, Hargita, Kovászna) 2,3 millió vendégéjszakát összesítő ranglistáján is az orbaiszéki város foglalja el az első helyet. A mofetták és az ezer borvízforrás városa (az önkormányzat által 2019-ben a Nemzeti Védjegyhivatalnál bejegyzett márkanév) gyógytényezőinek és egyedi gyógyászati modelljére alapozó gyógyturizmusának köszönhetően nemzeti és nemzetközi szakmai vásárokon, börzéken, konferenciákon volt jelen. Az írott- és audiovizuális médiában, szaklapokban, turisztikai ügynökségek kínálatában ajánlott desztinációként 2019-ben is számtalan alkalommal említették – mutat rá a polgármester.

Amiből a város él

Mindez a város költségvetésén, illetve az ott élők bevételein is meglátszik. A kovásznai szálláshelyek és az azokhoz tartozó éttermek, illetve a szívkórház megközelítőleg 1000 alkalmazottnak biztosít közvetlenül álláslehetőséget. A koronavírus-járvány miatt közülük legtöbben jelenleg munkanélküliek. Családjaik megélhetése – ahogy a város adóbevételét gyarapító vállalkozások létjogosultsága, fenntarthatósága is – teljes mértékben a turizmustól függ.

További, ezernél is több kovásznai munkavállaló dolgozik a település többi éttermében, kávézójában, üzletében, a vendégeket és vendéglátókat egyaránt kiszolgáló, azokhoz sajátos módon kapcsolódó vállalkozásokban (építőipar, élelmiszeripar, mezőgazdaság, állattenyésztés, szállítás, kisipar, kereskedelem, közművek, közszolgáltatások stb.). Kisebb-nagyobb mértékben, de elkerülhetetlen módon őket (alkalmazottakat, vállalkozásokat) is érinti minden, a turizmusban bekövetkező bármely minőségi vagy mennyiségi változás.

A fogyatékkal élő vendégeket kivéve a kovásznai szálláshelyeken eltöltött minden éjszaka után a szállásadók 2 lejes idegenforgalmi illetéket fizetnek be a városkasszába. 2019-ben ebből az illetékből 1 076 134 lej bevétele volt a városnak. A turisztikai vállalkozások terület- és épületadó, járműadó, területbér, tűzoltósági és reklámilletékek, működési engedély kibocsátásához szükséges illetékek címén több mint 2,6 milió lejjel járultak közvetlenül hozzá a város költségvetéséhez. A költségvetésbe helyi adókból és illetékekből 2019-ben befolyt 8,2 millió lejből 3,7 millió lejt, azaz a helyi adók és illetékek 45 százalékát termelte meg közvetlenül a turisztikai ágazat. Fontos tényező, hogy a turizmusban dolgozó alkalmazottak béréből letartott személyi jövedelemadó 60 százalékát is visszautalja a városnak a központi kormányzat.

A település nemzeti érdekeltségű turisztikai és balneoklimatérikus üdülőhely státusa tette lehetővé a 2007–2013-as uniós költségvetésből hozzávetőlegesen 5 millió euró lehívását 16 utca teljes körű felújítására. A 2014–2020-as keretből újabb 4 millió euró fölötti összeget további 11 utca korszerűsítésére sikerült lehívni (ez a projekt jelenleg is fut). Ugyanezen státusnak köszönhetően, éppen az idegenforgalom pozicionálásának céljából írhatták be Kovásznát a kormány turisztikai beruházásokra vonatkozó mestertervébe.

Mielőbb visszatérni a normális kerékvágásba

A fenti adatok tükrében érthető, mennyire érzékenyen érintik Kovásznát a járvány miatt elrendelt intézkedések. Kíváncsiak voltunk, melyek a lehetséges kiutak a jelenlegi helyzetből. A hogyan továbbot firtató kérdésre válaszolva Gyerő József elmondta: szeretné, ha minél előbb a megszokott kerékvágásba zökkenne vissza Kovászna élete, beleértve a turizmust is. Ez viszont politikai döntés eredménye kell legyen, amiben a közegészségügyi állapota a legfontosabb szempont. Lassú lesz a visszaállás folyamata, közben óriásiak lesznek a veszteségek szociális, gazdasági vonatkozásban, a családok életében is. Fájó látni, hallani a munka nélkül maradt emberek panaszáradatát, hogy elfogynak a tartalékok, nincs vásárlóerő, nem lehet biztosítani a gyerekeknek az alapvető követelményeket – ecsetelte a polgármester.
Sajnos, a jelenlegi gazdasági válság közepette alternatíva nincs a városban. Az önkormányzat nem biztosíthat állást az időszakosan munka nélkül maradottaknak, arra sincs lehetőség, hogy egyik napról a másikra új munkahelyeket adó cégeket vonzanak a városba. A turizmusban tapasztalt pangás a város bevételeit is jelentősen csökkentette. Innen jön a legnagyobb bevétel, de nem kell elfeledni az egyéb adófizető ágazatokat sem, a mezőgazdaságot, kisipart, másokat – most épp ezek az ágazatok biztosítanak egyrészt munkahelyeket a lakosságnak, más részről bevételi forrást a városnak – értékelte Gyerő.

A jövő tekintetében viszont csakis a turizmus jelentheti Kovászna gazdasági, szociális értelemben vett megélhetési potenciálját. Természetesen együtt a más gazdasági ágazatokkal, mint a mezőgazdaság, kisipar, kereskedelem, szolgáltatások és egyebek – körvonalazta a városvezető.

Kovászna polgármestere az ország döntéshozó szervei, illetékesei felé is megfogalmazott felhívást: mint országos érdekeltségű fürdőváros, Kovászna esetében alapvetően fontos, hogy az észszerűség és a közegészségügyi biztonság szempontjait figyelembe véve minél előbb megkezdődjön a tiltások feloldása, még ha több lépésben is. A veszteségek máris óriásiak, a lakosság, a gazdaság, az önkormányzat egyaránt a tűréshatár közelébe ért gazdasági, szociális téren, de a mindennapi élet más szempontjából is – húzta alá Gyerő József.