Lélekemelők

2020. május 12., kedd, Életmód

Egyre több Facebook-profilképen olvashatjuk a következő feliratot: Lélekemelő – erdélyi segítők csoportja a krízis idején. Az egész Erdélyt átfogó kezdeményezés egyik ötletgazdája a pszichológia–pedagógia végzettségű, személyiségfejlesztő trénerként dolgozó kézdivásárhelyi Orbán Imola. Tőle érdeklődtünk, hogy kik tartoznak ebbe a csoportba, kinek és hogyan segítenek.

A Lélekemelő megalakulása

Március közepén fogalmazódott meg a Lélekemelő létrehozásának a gondolata egy akkor még csak pedagógusokból és szülőkből álló csoport tagjaiban. A csíkszeredai Ferencz-Gyöngyössy Gyöngyvér létrehozta a Facebookon a Kreatív Otthonoktatás-Otthontanulás csoportot, ahol több pedagógus és szülő találkozott, és próbálta a lehető leghatékonyabb formában megszervezni az online oktatást. Ebben a csoportban merült fel először a kérdés, hogy vajon tudnának-e támogatást nyújtani nehéz helyzetben lévő szülőknek, szorongással küzdő gyermekeknek, lennének-e olyan szakemberek, akikhez segítségért fordulhatnának az új koronavírus-járvány okozta krízisállapot idején a rászorulók. Eldöntötték, hogy megalakítják az önkéntes segítők Facebook-csoportját, amelyhez meglepő módon nagyon sok pszichológus, segítő szakember csatlakozott rövid időn belül, így egész Erdélyt átfogó hálózat jött létre. Ferencz-Gyöngyössy Gyöngyvérrel és Bartha Pál Abával hárman adminisztrálták a csoportot, de már a legelejétől olyan sok csapattag vállalt szervezési feladatokat, hogy a társaság egyharmadát alapító tagoknak lehetne nevezni – mondta Orbán Imola.

„Nem tudjuk pontosan, hogy miért, talán a Lélekemelő név is csalogató volt, de nagyon gyorsan terjedt a hírünk, és egyre többen jelentkeztek. Két hét alatt lettünk harmincan. Úgy döntöttünk, hogy ezen a ponton lezárjuk a listát, és elkezdjük a konkrét segítői munkát. Ez egy olyan időszaka volt a járványnak, amikor a külföldről érkező hírek az itteni krízishelyzet elhatalmasodását jósolták. Hasonló helyzettel senki nem találkozott még eddig, ezért hasznosnak tartom, hogy pár Zoom-beszélgetés során sikerült megosztanunk egymással eddigi ismereteinket és végigtapogatnunk környezetünk rezdüléseit. Tanultuk egymást, önmagunkat és a helyzetet. Igyekeztünk feltérképezni, átbeszélni, hogy mire számíthatunk. Szívet melengető volt megtapasztalni, hogyan találnak egymásra a szakemberek, hogyan formálódik elköteleződött csapattá ez a kezdeményezés” – fogalmazott.
 

A tagok

A jelentkezők 90 százaléka segítő volt: klinikai pszichológus, mentálhigiénés szakember, családterapeuta, pasztorálpszichológus, lelkész, egyetemi hallgató. Ezenkívül van néhány pedagógus, orvosi szakasszisztens is a csoportban. „Kiderült, hogy milyen területeken tudunk segíteni, megtudtuk egymástól, hogy milyen a telefonos vagy az írásban történő segítő beszélgetés. Tudatában voltunk, hogy lesznek olyan estek, amikor elég, ha a pedagógus segít az online oktatásba belefáradt, kimerült szülőnek vagy akár pedagógusnak, de vannak olyan mély krízisek, ahol csak egy bizonyos területen szakképzett ember tud igazán hatékony segítséget nyújtani.” Valójában önszerveződő csoportosulásról van szó, amelyben szinte magától alakultak ki a feladatkörök, mindenki azt teszi, amihez ért. „Örülünk, hogy egy olyan szakmai közösség jött létre, ahol számíthatunk egymásra is. Hiszen csak akkor tudunk másoknak segíteni, ha mi sem maradunk szakmai területen magunkra. Természetes, hogy mindnyájunkat megterhel ez az időszak” – mutatott rá Orbán Imola.
 

Kiknek segítenek?

Első körben feltérképezték, hogy Erdély-szinten hol tart a segítői munka, felvették a kapcsolatot tapasztalt segítőcsoportokkal, civil szervezetekkel. Kiderült, hogy nagyon leterheltek, igénybe vettek ezek. A leggyakoribb gondok a járványhoz kapcsolódtak, de a helyzet előhozott más életkríziseket is. A járvány sok esetben összezárta a családokat a problémákkal, és minden kérdésessé vált, gyakran fontos életesemények kerültek „vajon”-listára. Megsokszorozódott az anyák, a nők terhelése a háztartásban, és mivel mindenki folyamatosan otthon van, otthonról tevékenykedik, a lakásokban nő a feszültség. „Nehéz helyzetekben gyakran nem tudják, hogyan viselkedjenek az emberek, többnyire arról beszélnek, hogy minden pótcselekvésen túl vannak, de most már ki szeretnének mozdulni, feltöltődni. A segítő beszélgetés kicsit kimozdítja őket a helyzetükből, segít felfedezni saját erőforrásaikat és hasznosítani azokat. A közösen viselt lelki teher megkönnyebbülést hoz, fellélegzik a lélek” – hangsúlyozta Orbán Imola.

Érdekes módon egészségügyi dolgozók még nem keresték meg őket, pedig úgy gondolnánk, hogy most ők vannak a legnehezebb helyzetben. Valószínűleg még arra összpontosítanak, hogy kibírják a megpróbáltatásokat, általában akkor merül le az ember, amikor már túl van a nagy kihíváson. „Szerintem nagyon sok erőt adott nekik az a rengeteg gyönyörű gesztus, amit kaptak az emberektől: tapsok, szívecskék az ablakokban, meleg pizzák” – magyarázta a szakember, hozzátéve: természetesen kórházakhoz is eljuttatták elérhetőségeiket, aki szükségét érzi, felhívhatja őket.
 

Mikor és hogyan segítenek?

Többnyire azt gondolja az ember, hogy nem elég nagy a problémája ahhoz, hogy megkeressen egy szakembert, s egyre halogatja a segélykérést. De ahogy telnek a hetek, hónapok, halmozódnak a krízisek, amelyek egyszer csak lebénítják, úgy érzi, senki nem tud segíteni rajta. „Ebben az időszakban nagyon fontos megtapasztalni, hogy életmentő, egészségtámogató tud lenni a segítségkérés. A szakember meghallgat, követ téged, segít megtalálni a válaszokat a kérdéseidre, megoldást faragni a lehetőségeidből” – üzeni Orbán Imola.

Minden régióban az ottani szakemberek döntik el tapasztalataik és a visszajelzések alapján, hogy mi a leghatékonyabb módja annak, hogy segítők és segítségkérők egymásra találjanak. Hangsúlyozza: ők nem terápiát végeznek, nem hosszú ideig tartó beszélgetéssorozatra számíthatnak a segélykérők, de ha szükséges, természetesen többször is hívhatják őket.

Mint megtudhattuk, nem csak telefonon, hanem Messengeren is keresik a csoporttagokat, van, aki inkább leírja a gondjait. Ez a kommunikáció leginkább a naplózáshoz hasonlít, megfigyelték ugyanis, hogy miközben írásban kérdez az ember, visszatükröz, önreflektál. „Az egyik leggyönyörűbb segítői helyzet úgy vezetni a klienst, hogy ő maga találja meg a megoldást problémáira. Valójában erre törekszünk: csupán végigkísérni az embereket az úton” – fogalmazott Orbán Imola.
 

Kit kell hívni?

A Lélekemelő nevű Facebook-csoportban mindenkinek adatlapja van, ahol az elérhetőség mellett elolvasható néhány fontosabb információ a tagokról. Mindenki maga választhatja ki, hogy lelkésszel, pszichológussal, mentálhigiénés szakemberrel vagy más segítői területen szakképzett emberrel szeretne beszélgetni. A hálózaton belül 6–7 személyből álló régiós csoportokra osztották le a tagokat, törekedve arra, hogy ez a néhány ember lehetőleg minden szakterületet átfogjon. Bár ebben a mostani online világban látszólag mindegy lenne, hogy ki honnan telefonál vagy fogadja a hívást, egyes térségek lakói­ra és az idősekre jellemző, hogy nagyobb bizalommal fordulnak a környékükön élő szakemberekhez. Ettől lélekben is közelebb érzik magukat hozzájuk. De Orbán Imola hangsúlyozta: bárki, aki úgy érzi, magára maradt a gondjaival, bizalommal fordulhat a Lélekemelő bármelyik tagjához. Az ő telefonszáma: 0762 205 420.
 

A szervezés nehézségei

Mivel az idősek nagy része nem használja az internetet, közösségi médiát, hozzájuk a lelkészeken keresztül igyekeztek eljuttatni elérhetőségeiket. Van olyan térség, ahol az önkormányzat is segített, szórólapokat küldve ki a szeretetszolgálatot végző önkéntesektől, máshol maguk próbálták szórni az információt, médiapartnereket kerestek. Őket is többen keresték már a médiából. Interneten is próbálnak eljutni különböző közösségekhez, csoportokhoz. A Facebook lehetőségeit kihasználva többféle Lélekemelő-keretet is készítettek a profilképeikhez, amelyeket több olyan személy is használ, aki nincs benne a csoportban, de lelkészként, pszichológusként, lelki gondozóként csatlakozott a csapathoz, jelezve, hogy ő most ebben az időszakban Lélekemelő. „Valójában azt jelzi ez a szó mindenki számára, hogy nincsen egyedül, hogy vannak emberek, akik örömmel segítenek, csak ki kell nyújtaniuk feléjük a kezüket” – üzeni a szakember. Szeretnék azonban megtalálni a középutat a reklámban, mert szerintük riasztóan hat, amikor valaki túlságosan segíteni akar.
 

Emberként

Orbán Imola elmondta, mindenekelőtt emberként próbálnak közelíteni a problémákhoz. „Én magam mindig arra törekszem, hogy ne tűnjön fel a klienseimnek, milyen diplomával rendelkezem, és azt hol szereztem, hogy elsősorban azt érezzék rólam: a társuk vagyok, emberként állok mellettük. Én is ezt érzem a csoporton beül a legmagasabban képzett kollégákban is, és ez nagyszerű érzés. Igazából úgy szeretnénk lélekemelők lenni, hogy segítünk felemelkedni a nyomás alól, megtalálni mindenkinek a benne rejlő értékeket” – fogalmazott.

Végezetül arról beszélt, hogy a szervezkedés izgalommal teli, sűrű hetei után végre elérkezett a csendes várakozás, befogadás időszaka. Sok minden történt körülöttünk az utóbbi hetekben, hónapokban, és másokhoz hasonlóan ők is próbálják követni, miként hullámzik a társadalmi, gazdasági helyzet. Úgy véli, a járvány kitörésekor az egészségüket és legfontosabb szükségleteiket féltették az emberek, szinte csak a mindennapi betevő falatra figyeltek, aztán a bezártságérzés foglalkoztatta őket, ami teret adott a félelmeknek, a féltésnek. Minden bizonnyal egy nagy gazdasági hullám is bekövetkezik majd, amikor munkahelyükért, megélhetésükért fognak aggódni. „Fontos, hogy minden helyzetben azt érezzék: mi itt vagyunk, és szükség esetén számíthatnak ránk” – tette hozzá a kézdivásárhelyi segítő szakember.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Mit gondol, véget ér-e idén az ukrajnai háború?









eredmények
szavazatok száma 510
szavazógép
2020-05-12: Kultúra - :

Faludy György: Tanuld meg ezt a versemet

Tanuld meg ezt a versemet,
mert meddig lesz e könyv veled?
Ha a tied, kölcsönveszik,
a közkönyvtárban elveszik,
s ha nem: papírja oly vacak,
hogy sárgul, törik, elszakad,
kiszárad, foszlik, megdagad,
vagy önmagától lángra kap,
kétszáznegyven fok már elég –
és mit gondolsz, milyen meleg
egy nagyváros, mikor leég?
Tanuld meg ezt a versemet.
2020-05-12: Gazdakör - Bokor Gábor:

A mezőgazdasági igazgatóságok engedélyezési hatásköre

A Gazdakör múlt heti számában a mezőgazdasági minisztérium, a megyei mezőgazdasági igazgatóságok szervezeti felépítését ismertettük. Az alábbiakban az igazgatóságok engedélyezési hatásköréről szólunk a legfontosabb területeken Könczei Csaba megyei agrárigazgató előadása alapján, amely a Székely Gazdaszervezetek Egyesülete által működtetett falugazdász-hálózat szakembereinek heti online képzésén hangzott el.