Gyümölcsösök létesítésekor

Kevesen tudják, hogy a gyümölcsösök, bogyós cserjék telepítésekor is szükség van engedélyeztetésre – bizonyos területnagyság fölött. A gyümölcsösök létesítéséhez használt szaporítóanyag előállítását, a gyümölcsösök telepítését, hasznosítását, felszámolását, a gyümölcs eladását, minőségi ellenőrzését a 2003 októberében hatályba lépett 348-as számú törvény – a Gyümölcstermesztés Törvénye – szabályozza, meghatározva azokat a büntetéseket is, amelyek a törvény be nem tartása miatt róhatók ki. A Gyümölcstermesztés Törvénye alkalmazásának módszertani szabályait a 2004/156-os kormányhatározat szabályozza – érvényben van 2004 februárjától.

Az alábbiakban a törvényben foglaltakból néhány fontos tudnivalót összegezünk.

Gyümölcsösök telepítésekor fél hektárig nem szükséges az engedélyeztetés. Fél hektár és két hektár között már szükség van a mezőgazdasági igazgatóságok engedélyére. A gazda az igazgatóságon kérést tesz le a telepítés jóváhagyására, amelyben a telepítendő fajtákat, a telepítés helyét is megjelöli személyes adatai mellett. Ennek alapján bocsátja ki az igazgatóság a telepítési engedélyt – románul: Autorizație de plantare.

Ha a létesítendő gyümölcsös meghaladja a két hektárt, az engedélyhez – amelyet ugyancsak az igazgatóság bocsát ki – telepítési terv is szükséges. Ezt szakcégnek kell elkészítenie, belefoglalva a jövendő gyümölcsös minden paraméterét. Ugyancsak a telepítési terv szabja meg, milyen fajok, fajták telepíthetők egy-egy bizonyos körzetben (a fajták listája a Gyümölcstermesztés Törvénye II. mellékletében található). A telepítési tervet kutatóintézetnek kell láttamoznia – ilyen működik Mărăcineni-ben (Argeș megye), Bátoson (Maros megye). A láttamozott terv alapján állítja ki a telepítési engedélyt az igazgatóság. Az engedély kiállítása díjmentes, de a telepítési terv elkészítéséért a szabadpiaci árak szerint kell fizetni, és díjköteles a kutatóintézet láttamozása is.

Ha a telepítés pályázati pénzen történik, minden esetben kötelező a telepítési terv és az engedély beszerzése is – ez alól kivételt képezett a Pro Economica Alapítvány által kiírt pályázat.

Bogyósgyümölcsűek – ribizli, málna, áfonya stb. – esetében ugyanez az eljárás. Nem kell telepítési engedély 0,2 hektárig, 0,2 és 0,5 hektár között az igazgatóság egyszerű engedélye szükséges, 0,5 hektár fölött a telepítési tervet is el kell készíteni.

Fontos tudnivaló, hogy a mezőgazdasági terület átminősítése nem lehetséges telepítési engedély nélkül, például szántóból nem minősíthetjük át gyümölcsössé. Nagyobb problémát jelent az állandó gyepek – kaszálók, legelők – átminősítése gyümölcsössé (vagy más használati besorolásba), ezt agrárminisztériumi szinten kell engedélyeztetni.

A Gyümölcstermesztés Törvénye szerint a diófák kivágása ugyancsak engedélyhez kötött – az ültetésre ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint bármilyen más gyümölcsfaj esetében. A diófa kivágásának szándékát a gazdának be kell jelentenie a mezőgazdasági igazgatóságnál. Az intézmény szakemberei terepen ellenőrzik, hogy valóban jogos-e, megalapozott-e a diófa kivágása. Kivágható a diófa, ha épületeket veszélyeztet vagy legalább 60 százalékban kiszáradt. Az engedély nélküli kivágás bűncselekménynek számít, és a büntető törvénykönyv 217. cikkelye szerint büntethető.
 

Hagyományos termékek előállításánál

A megyei mezőgazdasági igazgatóságoknak fontos szerepük van a hagyományos termékek előállításának és engedélyeztetésében is – mondta el Könczei Csaba igazgató. Romániában a hagyományos termékek elismerését a 724/1082/360/2013-as agrárminisztériumi rendelet szabályozza (megjelent Románia Hivatalos Közlönyének 2013. december 11-i számában). A rendelet ingyenesen letölthető a https://lege5.ro/Gratuit/gm3tomjwg4/ordinul-nr-724-1082-360-2013-privind-atestarea-produselor-traditionale tárhelyről.

Korábban a hagyományos termékek minősítésének rendszabályát jóváhagyó 2004/690-es agrárminisztériumi rendelet számos visszaélésre adott lehetőséget, ez alapján sok esetben hagyományos terméket tonnaszámra, modern technológiák alkalmazásával állítottak elő.  A 724-es rendelet sok korlátozó rendelkezést tartalmaz. Például egy év viszonylatában napi átlagban legtöbb 150 kilogramm vagy liter hagyományos termék állítható elő, a napi termelés nem haladhatja meg a 400 kilogrammot, illetve litert. Kivételt képez a kenyér és a péktermék, ez esetben az évre számított átlagos napi termelés 300 kilogramm lehet, az egynapi termelés nem érheti el a 800 kilogrammot. Követelmény az is, hogy írásos dokumentumokkal kell igazolni a termék receptjét, amelynek legalább harmincévesnek kell lennie – magyarázta Könczei Csaba.

A hagyományos termék minősítés mindenképpen többlet­bevételi lehetőséget jelent a termelőnek – a minősítéssel rendelkező termékek drágábbak a piacon, de van kereslet ezekre, hiszen a védjegy garantálja különlegességüket, minőségüket – fűzte hozzá az igazgató.

A hagyományos termékek országos nyilvántartását Bukarestben a mezőgazdasági minisztériumban vezetik. Minden termelőnek, aki hagyományosként szeretné elismertetni egy termékét, első lépésben a megyei mezőgazdasági igazgatósághoz kell fordulnia. Itt útbaigazítást adnak, segítenek összeállítani a szükséges iratcsomót. A megfelelően összeállított dossziét az igazgatóság láttamozza, majd az agrártárcához továbbítja. Az iratcsomó alapján a termék ott kapja meg az elismerést, amelyet oklevél formájában – Atestat produs tradițional – küldenek vissza a termelőnek, aki ezzel bizonyíthatja, hogy hagyományos terméknek minősül.

Egy terméket akkor tekintenek hagyományosnak, ha hagyományos módon, hagyományos recept alapján és hagyományos alapanyagokból állítják elő – ez a három fő követelmény, amit a termelőnek bizonyítania kell. Ennek az az előnye, hogy élelmiszer-biztonsági szempontból sokkal könnyebb a feltételek teljesítése, nem annyira szigorúak az engedélyeztetési feltételek.

Jövő heti témánk a trágyakezelési tervek jóváhagyásának folyamata lesz.