Szükségállapot után vészhelyzetAlkotmányos a kormányrendelet

2020. május 14., csütörtök, Belföld

Nem sérti az alaptörvényt az a 2004-ben hozott sürgősségi kormányrendelet, amelynek alapján a hatóságok – a szükségállapot csütörtöki lejárta után – meg akarják hirdetni a veszélyhelyzetet a koronavírus-járvány elleni védekezésben – állapította meg az alkotmánybíróság.

A testület tegnapi határozatában elutasította az ombudsman óvását, egyúttal felhívta a figyelmet: a polgárok szabadságjogait csak a parlament korlátozhatja, és ezt a jogát nem ruházhatja át az állam más intézményeire.

Az alkotmánybíróság döntése egyértelművé tette, hogy – amennyiben az államfő nem hosszabbítja meg a szükségállapotot – péntektől a hatóságoknak legalább három napig semmilyen jogalapjuk nem lesz arra, hogy korlátozzák a kijárást és gyülekezést a fertőzésveszély csökkentése érdekében. A kormány ugyanis csak hétfőn fogadta el és terjesztette a parlament elé azt a törvénytervezetet, amelyben a koronavírus-járvány megfékezése érdekében a vészhelyzet idején bevezethető óvintézkedéseket részletezi. A polgárok szabadságjogait ideiglenesen korlátozó törvény így leghamarabb jövő héten léphet hatályba, akkor is, ha szerda estig megkapja a parlament alsóházának a jóváhagyását, a jogszabály kihirdetése előtt ugyanis legalább két napot kell biztosítani arra, hogy a törvényhozók – ha szükségesnek tartják – alkotmányossági normakontrollt kérjenek, de kihirdetése után is csak a közlönyben való publikálása után három nappal lép hatályba.

Az alkotmánybíróság döntése nyomán semmi sem akadályozza meg a vészhelyzet kihirdetését közvetlenül a csütörtökön éjfélkor lejáró rendkívüli állapot után, de a megszorító intézkedések bevezetésére a kormánynak csak akkor nyílik lehetősége, ha megkapja rá a törvényi felhatalmazást a parlamenttől, és az hatályba is lép.

A Szociáldemokrata Párt (SZDP) szerint Klaus Iohannis államelnöknek be kell ismernie saját és kormánya kudarcát a szükségállapotból való kilépés időzítését illetően, és vállalnia kell a felelősséget, függetlenül attól, hogy ez esetleg a párt megítélésének romlásával járhat. „A szükségállapot senki által nem kívánt három napos meghosszabbítása, amit egyes jobboldali közéleti személyiségek felvetettek, gyakorlatilag a jelenlegi kormány által teremtett adminisztratív káosz beismerése lenne” – áll az SZDP Facebook-oldalán közzétett bejegyzésben. A szociáldemokraták szerint még súlyosabb az, ahogyan az államelnök teljességgel kerüli a szabályozások hatályán kívül eső három nap – a szükségállapot vége és a vészhelyzet hatályba lépése közötti időszak – témáját.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Mit gondol, véget ér-e idén az ukrajnai háború?









eredmények
szavazatok száma 495
szavazógép
2020-05-14: Történelmünk - :

Hármas évforduló Romániában (Hetvenöt éve ért véget a második világháború)

1945. május 9-én, amikor a náci Németország képviselői a berlini szovjet főhadiszálláson is aláírták a kapitulációt, a román vezetők számára úgy tűnhetett, hogy országuknak ismét a jó oldalon sikerült befejeznie a háborút. A román csapatok ugyanis már több mint nyolc hónapja a szövetségesek táborát erősítették, a szovjet hadsereg mellett küzdve végig a Magyarországért és Csehszlovákiáért folyó harcokat. Ráadásul 1945 márciusában Mihály király – engedve a román kommunisták és a szovjetek nyomásának – kommunista dominanciájú kormányt nevezett ki Bukarestben, ami megnyitotta az utat a román közigazgatás Észak-Erdélybe való visszatérése előtt is. A román politikusoknak azonban csalódniuk kellett. A szövetségesek ugyanis legyőzött ellenségként tekintettek Romániára, és úgy is kezelték az országot.
2020-05-14: Belföld - :

Az iskolai felkészítő szabályozása

Az új koronavírussal való megfertőződés elkerülése érdekében intézkedéscsomagot dolgozott ki a tanügyminisztérium és az egészségügyi minisztérium azok számára, akiknek a képességfelmérő vizsga, illetve az érettségi okán jelen kell lenniük az iskolákban. Az intézkedés a nyolcadik osztályosokat, a végzősöket, illetve a felkészítésben és vizsgáztatásban részt vevő tanárokat és személyzetet érinti.