Kiemelt téma lesz az Európai Unió (EU) menekültügyi szabályozásának reformja a júliusban kezdődő német soros EU-elnökség idején – jelezte a német külügyminiszter tegnap.
Heiko Maas elmondta, nagy szégyenfolt, hogy évek óta nem sikerül megállapodni a menekültügyi kérdésekről. „Nem hiszek már abban, hogy lesz olyan szabályozás, amelyben az EU mind a 27 tagállama hajlandó befogadni bizonyos számú menekültet” – tette hozzá. Mint mondta, nagyjából minden második tagállam lehet nyitott menedékkérők befogadására, de a többiek is felelősséggel tartoznak a közösség iránt. Ennek az elvárásnak úgy kell megfelelniük, hogy küzdenek a menekülésre késztető okok felszámolásáért, a korábbinál több pénzt fordítanak a menekültügy területére, és erőfeszítéseiket részben az EU-s keretek között fejtik ki.
A külügyminiszter kifejtette, hogy Németország nem várja el valamennyi tagállamtól menedékkérők, menekültek befogadását. Aláhúzta: a német kormány mindig is közös, európai megoldást igyekezett elérni, mert elfogadhatatlannak tartja, hogy csak néhány tagország foglalkozik a nemzetközi menekültkérdéssel. Ugyanakkor azt akarják, hogy akik nem fogadnak be senkit, vállaljanak kötelezettséget más területen – mondta Heiko Maas, hozzátéve: ez az egyik feltétele annak, hogy európai megoldásról lehessen beszélni.
Németország a 2015-ös nemzetközi migrációs válság óta az első számú célpont volt az EU területére menedékjogi kérelem benyújtásának szándékával érkező emberek körében. Az idén fordulat történt, a január–április időszakban nem Németország, hanem a spanyol ajkú dél-amerikai országokból érkezők számának növekedése révén Spanyolország volt az első számú célország. A spanyol hatóságok 37 471 kérelmet regisztráltak, a legnagyobb csoportokat a kolumbiai és a venezuelai kérelmezők alkották, egyaránt 32 százalékos részaránnyal. Németország a második helyen áll 33 714 kérelemmel, a legnagyobb csoportokat az utóbbi években kialakult szerkezetnek megfelelően a szíriai, az iraki és az afganisztáni állampolgárok alkották.
