Nem hivatalos keretek között, Budapesten napvilágot látott a Szabad Románia nevű, menekültekből álló bizottság lapja, amely címként a mozgalom román nevét viseli: România liberă. Az újság átfogó képet rajzol nemcsak a menekültek sajátos problémáiról, de arról a világról is, amely száműzetésbe kényszerítette őket.
Az első oldalon a Szabad Románia alakuló felhívása, amelyben a szerzők a Ceaușescu-rezsim békés, de határozott bojkottjára hívnak fel. Szerkesztőségi cikk vázolja a brassói események körülményeit, politikai hatását. Itt olvasható Cornel Roșca vezércikke is, amely összefoglalja a romániai és a Románián kívüli, de román ellenállás jelenlegi helyzetét.
A második oldalon, a Románia barátai című rovatban a szerkesztőség Ara-Kovács Attilával készített interjúját közlik. Ebben az Erdélyből származó magyar filozófus a magyar–román viszony ellentmondásosságáról szól, felróva többek között a Ceaușescu-rezsimnek azt is, hogy saját nacionalizmusával a maga politikailag silány nívójára igyekszik süllyeszteni az erdélyi magyarságot. A nyilatkozó egy további kérdésre megelégedéssel nyugtázza a România liberă című lap budapesti megjelenését, melynek fontosságot nemcsak azért tulajdonít, minthogy ez az első román szamizdat, hanem azért is, mert a román kultúra egy másik, igen fontos, európai igényű orgánuma, a Familia a múlt században szintén ott, Budapesten kényszerült megjelenni. Az analógia – a nyilatkozó szerint – több mint beszédes, egyben előremutató a jövőbeni magyar–román kapcsolatokra nézve.
Az újság harmadik oldalán terjedelmes cikk foglalkozik a kelet-európai demokratikus kísérletek alternatíváival A magyarok megleckéztetik Ceaușescut címmel. Az írás a február 1-jei budapesti tüntetéssel foglalkozik, amelyre a román nagykövetség előtt került sor, s mely során a magyarság a romániai emberi jogi elnyomás ellen tüntetett. Kitér ugyanakkor a március 15-i demonstrációra is, szerét ejtve egyben, hogy felhívja a figyelmet a magyar hatóságok által tanúsított önmérséklő, a tüntetés jogát tiszteletben tartó magatartásra.
A következő oldalakon az újság postája olvasható, hasznos tanácsok a Magyarországra menekült román nemzetiségűeknek, két karikatúra (az egyik igen szellemes formában a romániai úgynevezett „új agrárforradalom” lényegét adja vissza) és végül viccek a romániai közállapotokról, mindenekelőtt Ceaușescuról és rendszeréről. A România liberă első száma bejelenti, hogy rövidesen megjelenik a következő publikáció is, amelynek két központi témája a romániai Ortodox Egyház, illetve a kisebbségi kérdés Romániában.
(1988/25. sz. jelentés, 1988. május 19.)
