A téma időszerű, hiszen Uzon község az országos környezetvédelmi hatóság besorolása szerint nitrátérzékeny terület, ami azt jelenti, hogy a település ivóvizében a megengedettnél magasabb a nitrát- és nitrittartalom. Uzonon kívül még három települést soroltak ide a megyéből: Csernátont, Nagyborosnyót és Dobollót. Egyébként országszinten az összterület közel kilenc százalékát nyilvánították nitrogénérzékennyé. A besorolás egyébként azt is jelenti, hogy a települések ivóvízminőségét a vízügy és a környezetvédelmi hatóság rendszeresen és kiemelten ellenőrzi.

Az előadók felhívták a figyelmet a vízminőség fontosságára, hiszen a túl nagy mennyiségben fellelhető nitrátok és nitritek főleg a gyermekeknél súlyos megbetegedéseket okoznak. A két vegyi anyag közül a nitritek a veszélyesebbek, hiszen rákkeltő és toxikus hatásúak. A toxikus hatás főbb tünetei: a lila száj és a nehéz légzés. A felnőtt ember nem annyira érzékeny rájuk, hiszen a magas gyomorsavszint képes semlegesíteni, átalakítani a nitriteket. Az előadók szerint a víz nitrogénnel történő szennyezésének fő okozóiként a túlzott műtrágyázást és vegyszerhasználatot, a szennyvízhálózat hiányát és a nem engedélyezett szeméttelepek létét említették.

Az uzoni gazdák nem örülnek a ,,feketelistára" kerülésnek, szerintük a vízszennyezés fő forrása a volt állami gazdaság, amely korábban az emberek egészségét semmibe véve hatalmas mennyiségű műtrágyát szórt ki feleslegesen, a növények által felhasználatlan nitrogén bemosódott a talaj- és innen az ivóvízbe. A körzeti állatorvos elmondása szerint a magas nitrogéntartalom annak idején kihatott a borjak súlyára (a megszokott 40—45 kg-os súly felével születtek), és nagyarányú volt a fiatalkori elhullás. Annak idején viszont nem is gondoltak arra, hogy ezt a rossz minőségű víz okozza, és a szakembert a pártállam képviselői hozzá nem értéssel vádolták.

A tanácskozáson a környezetvédelmi hivatal szakembere ismertette a közeljövőben hozzáférhetővé váló uniós pályázati lehetőségeket. Az elkövetkező években országszinten csaknem kétmilliárd euró lesz pályázható szennyvíztisztító állomások és szeméttárolók létesítésére, valamint az állattenyésztő farmok környezetkímélő korszerűsítésére. A pályázatoknál a helyi tanácsnak vagy gazdálkodónak várhatóan csak tízszázalékos önrésszel kell rendelkeznie.

Az úgynevezett helyes mezőgazdasági és környezeti állapot (GAEC) feltételrendszere (amelyet a tanácskozáson ismételten ismertettek a szakemberek) az alapja a területalapú támogatások kifizetésének. A rendszer tizenegy feltétel betartását követeli meg. A legfontosabbak a kiszórandó nitrogénalapú műtrágya megengedett mennyiségére, a 12 százalékos dőlésszöget meghaladó területeken való gazdálkodásra, a gyommentes állapot megtartására, a nemkívánatos lágy és fás szárú növényzet megtelepedésének magakadályozására vonatkoznak. A gazda a feltételek betartását a területalapú kérés leadásakor aláírásával vállalja, a kifizetési ügynökség szakemberei pedig ellenőrzik. Ellenkező esetben részlegesen megvonhatják a támogatást.

Egy szaktanácsadói kérdés kapcsán a megbeszélésen kiderült, Uzonban is alig néhány gazda kérte az agrárkörnyezeti intézkedésekre járó uniós támogatást. Pedig a Feketeügy mentén található településeket (így Uzont is) besorolták a harismadár élőhelyéül szolgáló térségbe, és bizonyos feltételek betartása mellett a területalapú támogatáson felül a gyepterületekre hektáronként 209 eurós támogatást lehetett igényelni. A feltételek betartása egyszerű, és nem okozott volna gondot a gazdáknak, a legnehezebb talán a kötelező, a széleken felhagyandó, három méter szélességű védősáv kaszálatlanul hagyása lett volna. Így viszont sokan jelentős nagyságú támogatástól estek el.