A vészhelyzetre való átállással enyhülnek a szigorítások, az intézmények egy része megnyitotta kapuit, másoknál folynak a nyitáshoz szükséges előkészületek. A kulturális intézmények is azon vannak, hogy biztonságos körülmények között újraindíthassák tevékenységüket, előbb-utóbb újra járhatunk múzeumba, könyvtárba. De vajon mi a helyzet a színházzal? Bocsárdi László és Anna Maria Popa színházigazgatókat kérdeztük terveikről és lehetőségeikről.
Bocsárdi László, a Tamási Áron Színház igazgatója lapunknak elmondta: megértve a helyzetet és a városvezetés szempontjait, március 23. és május 15. között kényszerszabadságra (ún. műszaki munkanélküliség) vonult a színház teljes személyzete. Volt még néhány színház, amely ezt tette, de a sepsiszentgyörgyi társulat nem állította le teljesen a tevékenységét, online közvetítéseik voltak, melyek során közel húsz előadást mutattak be az elmúlt 25 év legjobb produkciói közül.
A szükségállapot lejártával a törvények értelmében véget ért az intézményben a kényszer-munkanélküliség, de a bizonytalan helyzet miatt jelenleg szabadságon van a teljes társulat. A színházak új működési szabályzatának kidolgozásán még dolgozik a kormány, valójában ettől és a helyi hatóságok döntésétől függ, hogy mi várható – jelentette ki Bocsárdi. A különböző javítási és fertőtlenítési munkálatok mellett tehát egyelőre várják a fejleményeket, de bíznak abban, hogy június 1-jétől újraindíthatják a tevékenységet. Főbb szempontjaik: kímélni a város költségvetését, de ezzel együtt fokozatosan visszacsalogatni a közönséget a színházba, kihasználni a nyári hónapokat arra, hogy minél több előadást előkészítsenek arra az időszakra, amikor majd megnyithatják kapuikat.
Március folyamán két előadás próbái is elkezdődtek, lehetőleg ezeket szeretnék folytatni, de az is elképzelhető, hogy több stúdióelőadás készül majd párhuzamosan. Azt is tervezik, hogy a még ki nem játszott előadásaikról és az új bemutatókról is tévészínházi jellegű felvételeket készítenek, és jegy ellenében vetítik majd ezeket, hisz a jövő ilyen irányba mutat. Fontos, hogy dolgozzanak, formában tartsák a színészeket, annál is inkább, hogy tőlünk nyugatabbra már történtek lépések a színházi élet újraindítására, és augusztus végére van két fesztiválmeghívásuk Kisvárdára és Gyulára, egy pécsi és budapesti őszi vendégjáték szervezése pedig szintén folyamatban. „Egy színház működése nem merül ki abban, hogy a közönségnek játszik előadásokat, minden produkció színpadra állításához közel kéthavi napi gyakorlás szükséges” – mondta Bocsárdi, hangsúlyozva, hogy az őszi nyitáshoz időben el kellene kezdeni a munkát.
Anna Maria Popa, az Andrei Muresanu Színház igazgatónője kijelentette: még nem tudják, hogy pontosan mi vár rájuk, de örülnek, hogy visszatérhetnek dolgozni. Valószínűleg hosszú távon is egészen át kell alakítaniuk a színház tevékenységét, de sok mindent terveznek, ezért megpróbálják teljes mértékben betartani a színházak működésére vonatkozó szabályzatot.
A teljes épület fertőtlenítése után június 2–18. között egy plakát- és jelmezkiállítással kezdik a tevékenységet, melyre csak egyesével engedik be a nézőket, és minden nap más színész lesz a tárlatvezető, akitől bármiről érdeklődhetnek. A Biletmaster jegyértékesítő rendszeren előre látható lesz, hogy melyik színész milyen napra van beosztva, így minden érdeklődő előre kiválaszthatja, kivel szeretne beszélgetni. Ez a kiállítás és színházi „élő könyv” program a gyermeknapi eseménysorozat után kezdődik majd, melyet a Városimázs Irodával közösen a virtuális térben szerveznek, és amelynek részeként a társulat színésznői meséket olvasnak fel gyerekeknek, és gyermekelőadásokat vetítenek.
Az igazgatónő elmondta, online előadás-vetítéseik is folytatódnak, de ezután csak szombat esténként láthatóak a színház Facebook-oldalán. Az élő előadások közül először valószínűleg kültéri produkciókat játszhatnak, aztán kevés nézőnek szóló beltéri előadások következnek – tette hozzá. „Minden áldozatra készek vagyunk a nézőinkért. Ha csak egy embernek játszhatunk, de ő valóban kíváncsi ránk, akkor már megéri a fáradság” – mondta végezetül Anna Maria Popa.