A két külügyminiszter a találkozót követően közös sajtóértekezleten fejtette ki álláspontját. Szijjártó Péter szerint Magyarország a közép-európai térség együttműködésének erősítésében érdekelt, kétoldalú kapcsolatait pedig a kölcsönös tiszteletre alapozza. „Megadjuk a tiszteletet a partnereinknek, de egy több mint ezeréves nemzetként el is várjuk azt” – szögezte le. Meglátása szerint a másfél milliós erdélyi magyarságnak is az az érdeke, a két ország „jóban legyen egymással”.

Szijjártó Péter a tárgyalás során azt kérte román kollégájától, hogy Románia is tekintsen erőforrásként a területén élő magyar közösségre, miként Magyarország is így tekint az országban élő román nemzeti közösségre. A Fidesz kormányra lépése óta ötszörösére növelte a nemzeti kisebbségeknek és így a román közösségnek járó költségvetési támogatást, és a magyar parlamentbe beterjesztett új nemzetiségi törvény a nemzeti közösségek tulajdonába juttatja az általuk oktatási vagy kulturális célra használt ingatlanokat. A magyar fél örömmel fogadja, ha Románia is támogatja a magyarországi románokat, miként természetesnek tekinti azt is, hogy Magyarország is támogatja a határain túl élő nemzetrészek boldogulását szülőföldjükön. A szomszédos országokban indított magyar gazdaságfejlesztési program révén eddig 250 millió eurónyi beruházás jött létre Romániában. A magyar fél nyitott arra, hogy – a román kérésnek megfelelően –  megállapodást kössön ennek a programnak a folytatásáról – mutatott rá a magyar külügyér. Szijjártó arról is szólt, hogy hamarosan véget érnek a két ország gázhálózatának összekötését célzó munkálatok, amelyek révén lehetővé válik a Romániából Magyarország irányába történő gázszállítás is, az első időszakban évi 1,75 milliárd köbméter, és várhatóan augusztusra elkészülhet az újabb autópálya-csatlakozás a két ország között.

Szijjártó Péter végül azt is hangsúlyozta, hogy Magyarország a jó kapcsolatban érdekelt, szívesen venné, ha nem a magyarság lenne a téma a román választási kampányban és reményét fejezte ki, hogy az ezzel kapcsolatos „sajnálatos nyilatkozatok” nem ismétlődnek meg.

Bogdan Aurescu a trianoni békeszerződés közelgő centenáriumára utalva úgy vélte, a két országnak túl kell lépnie az eltérő történelemszemléleten, és a kölcsönösen előnyös projektekre összpontosítva „valódi” stratégiai partnerséget kell felépítenie. A román fél azt szeretné, hogy a két ország viszonyát az 1996-ban aláírt alapszerződés, illetve a 2002-es stratégiai partnerségi szerződés elvei határozzák meg. Ehhez ki kell lépni a kölcsönös „provokációk” logikájából, a kölcsönös tiszteletre és bizalomra kell alapozni a kétoldalú kapcsolatokat, a Romániába látogató magyar tisztségviselőknek tartózkodniuk kell attól, hogy a stratégiai partnerség szellemével ellentétes nyilatkozatokat tegyenek, és tiszteletet tanúsítsanak a romániai alkotmányos rend iránt. Aurescu szerint az elmúlt időszak „feszültségei” ellenére a román külügyminisztérium tartózkodott a reakcióktól, az igazi partnerségi viszony ugyanis „a feszültség fokozásának mindenáron való elkerülését feltételezi”, különösen a válságos időszakokban, mint amilyen a koronavírus-járvány okozta jelenlegi. Megjegyezte továbbá, hogy Románia számára a trianoni békeszerződés a románság számára „elsődleges jelentőséggel bíró” 1918-as gyulafehérvári román nemzetgyűlés határozatának nemzetközi elismerése volt. Elismerik Magyarország jogát ahhoz, hogy maga döntsön a történelmi eseményekkel kapcsolatos megemlékezésekről, de azt szeretnék, ha a két ország kapcsolatát a 21. századi, európai szellemű, pragmatikus jövőépítés szándéka határozná meg. A román tárcavezető ugyanakkor úgy látja, „kényes időszakra” időzítette bukaresti látogatását a magyar külügyminiszter, mivel tíz nap választ el a trianoni békeszerződés aláírásának évfordulójától, amely eltérő jelentőséggel bír a két ország számára.

A magyar kormány Erdély gazdasági fejlesztését célzó programja kapcsán Aurescu kijelentette, hogy jelenleg ez a projekt a román fél hozzájárulása nélkül zajlik. Ezért azt javasolta magyar hivatali kollégájának, hogy a program az európai és a román versenyjog tiszteletben tartásával, „átláthatóan és diszkriminációmentesen” folyjon, „ne etnikai alapon”, azaz nem vonatkozhat csak egy bizonyos régióra, esetleg csak egy etnikai közösség által lakott területre. Aurescu szerint a következő tárgyalásaikon biztosan megtalálják a megoldást arra, hogy egy írott államközi megállapodás is álljon a Románia területén zajló program mögött. Szijjártó Péter válaszában jelezte, a magyar fél megérti Aurescu aggályait és igyekeznek az írásbeli megállapodást tető alá hozni, noha elődjével, Teodor Meleșcanuval szóban még a program indítása előtt mindenben megegyeztek.

Aurescu azt is szorgalmazta, hogy egy magyar–román vegyesbizottságot hozzanak létre. A testület a két országban élő kisebbségek helyzetével foglalkozna. Elővett továbbá egy régebbi ötletet is: egy magyar román kereskedelmi kamara megalapítását, amely a gazdasági kapcsolatok fellendítésével foglalkozna. Szijjártó ezekre a felvetésekre nem reagált.
 

Hiteltelen a román közeledés?

Szeretnénk, ha Magyarország nem lenne téma a közelgő romániai önkormányzati és parlamenti választások kampányában – fejtette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a Kelemen Hunor RMDSZ-elnökkel közösen tartott kolozsvári sajtótájékoztatóján. Meglátása szerint az RMDSZ közvetítésével jó kapcsolat alakult ki a járvány idején Magyarország és Románia között, de pár romániai nyilatkozat „ezzel ellentétes irányba haladt”. Megérti, hogy a száz éve hozott trianoni döntés a román és a magyar nemzet számára teljesen mást jelenthet. „Számunkra a trianoni döntés a történelem egyik legszomorúbb pillanata, de ettől még nem kell rosszban lennünk egymással. Mi a Romániával való kapcsolatot a kölcsönös tiszteletre alapozzuk” – fogalmazott. Mind Magyarországnak, mind a romániai magyaroknak az az érdekük, hogy jó legyen a kapcsolat a két ország között. A miniszter továbbá beszámolt azokról a kérdésekről, amelyekről a Bogdan Aurescuval való találkozón szó esett, illetve ismertette a magyar kormány által Erdélybe a járvány elleni küzdelem érdekébe eljuttatott anyagi és eszközbeli segítséget, valamint az óvodafejlesztési program keretében eddig kiutalt támogatásra is kitért. Újságírói kérdésre Szijjártó Péter megemlítette: nem kellett kibékülnie Bogdan Aurescu román külügyminiszterrel, mert soha nem volt nézeteltérésük.

Kelemen Hunor a sajtótájékoztatón elmondta: az elmúlt 4–5 hét magyarellenes hangulatban telt Romániában. Klaus Iohannis államfő megbélyegző kijelentése nyomán magyarellenességi versenyfutás indult a román politikai szereplők között. Reményét fejezte ki, hogy ez „nem maraton, hanem csak egy sprint”. Örömét fejezte ki, hogy egy közvélemény-kutatás szerint a román emberek többsége nem tekinti a magyarokat hazaárulóknak, és a román közvélemény-formálók jelentős része is elítélte az államfő magyarellenes nyilatkozatát. A továbblépéshez Klaus Iohannis bocsánatkérésére van szükség. A trianoni évforduló a politikus szerint a románoknak öröm, a magyaroknak pedig fájdalom. Amikor törvénnyel akarják e napon a magyarokat ünneplésre kényszeríteni, az olyan, mintha azt kérnénk egy árva gyerektől, hogy ünnepelje meg az édesanyja halálának évfordulóját.
 

Várni kell a határzár feloldására

Magyarország nem lát akadályt abban, hogy eleget tegyen az RMDSZ felvetésének, és hamarosan feloldja a román állampolgárok számára létrehozott magyarországi tranzitfolyosón jelenleg érvényben lévő időkorlátot, a nap huszonnégy órájában használhatóvá téve azt. Erről Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter beszélt Kolozsváron Kelemen Hunorral közös sajtótájékoztatójukon, köszönetet is mondva az RMDSZ felvetéséért. A magyar diplomácia vezetője ugyanakkor újságírói kérdésre válaszolva elmondta, Romániával egyelőre nem tárgyaltak a közös határra vonatkozó korlátozások feloldásáról, mert a két ország közötti epidemiológiai helyzet nincsen egyensúlyban. Reményét fejezte ki, hogy a közeljövőben erre is sor kerülhet – a Szlovákiával és Csehországgal kötött megállapodások mintájára –, de egyelőre nem körvonalazódik egy román–magyar egyezség a határok megnyitásáról egymás állampolgárai számára.