Tőkés László a „zsákban táncolás” kényszerű megnyilvánulásának nevezte azt is, hogy a magyar Országgyűlés pozitív kicsengést, olvasatot próbált adni a trianoni évfordulónak, és a gyásznapot a nemzeti összetartozás napjává nyilvánította. A román Trianon-törvény azt jelzi, hogy a rendszerváltozás óta eltelt harminc évben semmit nem változott a román nemzetstratégia. A cél továbbra is az ország homogenizációja, a magyarság kipusztítása, elüldözése – tette hozzá. „Ebben a vonatkozásban csak radikálisak lehetünk. El kell érnünk, hogy a romániai rendszerváltozás a kisebbségpolitikában is végbemenjen, és semmiképpen nem szabad lenyelni sem a magyar egyetem beolvasztását, semmiféle tilalmi törvényt, ki kell vívni a teljes nemzeti szabadságot” – jelentette ki. Tőkés László arról is beszámolt, hogy ő június 4-én Bukarestben lesz. A román legfelsőbb bíróság ugyanis éppen erre a napra tűzte ki a tárgyalást abban a perben, amelyet az 1989-es érdemei elismeréseként kapott Románia Csillaga érdemrend visszavonása miatt indított.

Az EMNT elnöke reagált Klaus Iohannis román államelnök magyarellenes megnyilvánulásaira is. Tőkés László – utalva Klaus Iohannis nyilatkozatára, valamint a magyarországi ellenzéki pártok külhoni magyarokkal szembeni viszonyulására – elmondta: szégyenletes, hogy magyar és német kisebbségi viszonylatban a viszálykeltés kapcsolja össze e közszereplőket. Míg Romániában az állampolitika része a magyarellenesség, addig ugyanez az európai színtéren is megfigyelhető, hiszen Brüsszel is folyamatosan támadja Magyarországot. Egyedül a nemzeti összefogás az, mely segítségével kivédhetőek a többszintű, súlyos magyarellenességek. Sokan úgy igyekeznek hitelteleníteni az Orbán Viktor által képviselt európai nemzetállami koncepciót, hogy azt hangoztatják, az súlyosan hátrányos helyzetbe sodorhatja a határon túli magyar közösségeket. Ugyanígy ellentétbe akarják állítani a magyar állampolgárságot és az önrendelkezési törekvéseket is. Tőkés László szerint egyfajta harmonizációra van szükség ezen látszólagosan ellentétes fogalmak és politikai célkitűzések között.

A tájékoztatón Sándor Krisztina, az EMNT ügyvezető elnöke arról beszélt, hogy bízik abban, hogy Klaus Iohannis nem fogja kihirdetni a trianoni döntés megünnepléséről szóló törvényt. Azt is megemlítette azonban, hogy a törvény valóban megteremti annak a lehetőségét is, hogy a magyar önkormányzatok a maguk módján emlékezzenek június 4-én, nem úgy, amint azt a törvény kezdeményezői elgondolták. Az EMNT és az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) politikusai több mint száz szimbolikus helyen készülnek koszorúzni június 4-én. Háromfős csoportjaik olyan emlékhelyekre mennek, ahol a magyar államiságot vagy az első világháborút idéző jelképek vannak. Tömeget nem hívhatnak a koszorúzásokra, de reményeik szerint estére elkészül egy összeállítás a megemlékezés fényképeiből, amit közzétehetnek az interneten. „Ez számunkra megemlékezés, és nem ünnep” – szögezte le.

A nemzeti tanács vezetői arról is megemlékeztek, hogy tíz éve fogadta el a magyar Országgyűlés a kedvezményes honosítás törvényét. Amint Tőkés László fogalmazott: e törvény is Trianon káros következményeinek a korrekciójaként született. Ennek a törvénynek a következményeként vált az EMNT a magyar kormány partnerévé, hiszen a tanács irodahálózata immár tíz éve nyújt segítséget az erdélyi magyaroknak a honosítási kérelmek benyújtásához, a magyar okmányok cseréjéhez, és a magyarországi anyakönyvezéshez. Sándor Krisztina kiegészítésként hozzáfűzte, hogy a koronavírus-járvány miatti kényszerű szünetben csak telefonos ügyfélszolgálatot tudtak működtetni, június másodikától azonban ismét várják az ügyfeleiket az EMNT irodái, ahol a magyar állampolgársággal kapcsolatos ügyek intézéséhez nyújtanak segítséget.