Nagyjából száz, túlnyomó többségében más megyéből érkező román ünneplő gyűlt össze Trianon napját megünnepelni csütörtök kora délután Sepsiszentgyörgyön Mihai Vitéz vajda szobránál. A Calea Neamului egyesület hívására Buzău, Argeș, Vrancea, Brassó megyékből, illetve Bukarestből érkeztek kis csoportok, egy részük fekete pólókban, melyeken Trianon felirat virított, és a békeszerződés dátuma volt olvasható sárga, fehér és a román trikolór színeiben. Más hasonló eseményekkel ellentétben most alig pár román zászlót lobogtattak. Az ünnepségen a helyi románság részéről kevesebb, mint tízen vettek részt. A rendezvény nem volt mentes az elferdített történelmi tények hangoztatásától, a kétes szerepű román hősök dicsőítésétől, valamint Trianon-skandálástól, de összességében visszafogottan, incidensek nélkül zajlott – a helyi magyarság részéről érdektelenség, közöny övezte.
A megjelenteket – köztük a nyíltan nacionalista nézeteket valló Grai Străbun, a bukaresti NOI, valamint a buzăui ASCIROL szervezetek tagjai -- Mihai Tîrnoveanu brassói orvos, a rendezvényt meghirdető Calea Neamului egyesület vezetője üdvözölte, hangsúlyozva, hogy nyolcvan év után először szabadtéren ünneplik meg a „büszke” románok „a győzelem lobogóival” a trianoni békeszerződést. Az elnök szerint a nemzeti büszkeség megnyilvánulásának újabb történelmi pillanata sepsiszentgyörgyi jelenlétük. „Ez a mi hazánk, itt nem albérletben lakunk” - fogalmazott - „a trianoni békeszerződés tintájában a román hősök vére van”.
Az akció kezdeményezője, Mihai Tîrnoveanu brassói orvos üzent a sepsiszentgyörgyi románságnak is - a rendezvényen azonban nem sokan voltak ilyenek
Méltóképpen hajtanak fejet az első világháborúban Erdélyért – többek között az úzvölgyi csatákban –, majd 1919-ben a magyar bolsevizmus elleni harcban elesett több milliónyi román mártír és hős előtt -- hangoztatta. A szónok meglátása szerint Trianon áldozatuk elismerése volt, amint annak is, hogy Erdély román föld. Tîrnoveanu a sepsiszentgyörgyi, háromszéki románságnak üzente: legyenek szabad románok, ne engedjék, hogy eltiporják, megalázzák őket, emelt fővel ünnepelhetnek, hiszen az ország már vidékein élő testvéreik velük vannak, mindig számíthatnak rájuk.
Az esemény gerincét a dobollói diákok alkotta Piatra Mare népi együttes műsora jelentette, ők a brassói Costin Butnar ortodox pap irányításával mások mellett Mihai Eminescu költeményeit, a nagy egyesülés és az első világháború ihlette régebbi és újabb keltezésű hazafias dalokat adtak elő a közönségtől kísérve. A műsort több alkalommal is Trianon, Trianon bekiabálás kísérte, illetve a már jól ismert „Treceți batalioane române Carpații” (A Kárpátokon keljetek át, román zászlóaljak!) katonai induló első sorának ismételgetése, majd végszóként a teljes dalt elénekelték.
A "kulturális rendezvényre" többnyire a környező megyékből érkeztek a résztvevők
Zárásként a résztvevők megkoszorúzták Mihai Vajda emlékművét, majd egy közös kép erejéig a szoborcsoport elé gyűltek, ahol Trianon-skandálással búcsúztak.
