Nemzeti hőssé és mártírrá nyilvánítaná Vitéz Mihályt az a törvényjavaslat, amely a parlament emberi jogi bizottsága keddi ülésének napirendjén szerepelt. A kezdeményezés kapcsán Benkő Erika parlamenti képviselő ismertette kollégáival azt a máig fennmaradt dokumentumot, melyben Mihály vajda visszaállította a székelyek szabadságjogait.
Az RMDSZ háromszéki politikusa tegnapi sajtótájékoztatóján rámutatott, a tervezet napirendre tűzése jó alkalomnak bizonyult, hogy bemutassa az 1599. október 28-án kelt dekrétumot és annak előzményeit, és érzékeltesse: az önrendelkezés nem új keletű dolog. A székelyek nemcsak hogy léteztek, hanem a románok által nagyra becsült uralkodó politikai autonómiát is biztosított számukra – fogalmazott. Kollégái meglepetten hallgatták az iratban foglaltakat, mely az udvarhelyszéki székelyek jogait szavatolta: adómentességet, különleges katonai státuszt, szabad sóhasználatot biztosított számukra, valamint azt is, hogy a használatukban lévő földeket örökölhessék.
Benkő Erika hangsúlyozta, olyan előjogokról van szó, melyeket Mihály vajda elismerése jeléül adományozott a székelységnek, akik segítették, amikor bevonult Erdélybe, seregében pedig Erdély egyik következő fejedelme, Székely Mózes vezette a székely hadtestet.
A háromszéki képviselő leszögezte, a dekrétum a székelység számára felbecsülhetetlen értékkel bír. „Természetes tehát, hogy nagyra becsüljük Vitéz Mihály fejedelmet, azonban azt gondolom, óvatosan kell bánnunk ebben a kontextusban az olyan modern kifejezésekkel, mint a mártír vagy nemzeti hős. Az adott időszakban ezek a fogalmak nem léteztek, ennélfogva nem is szolgálhattak motivációként a politikai cselekvéshez. Az a tény, hogy Vitéz Mihály szabadságjogokat biztosított a székelyeknek, de nem biztosított hasonló jogokat az Erdélyben élő románságnak, akik abban az időkben nem számítottak politikai nemzetnek Erdélyben, bizonyítéka annak, hogy a fejedelem törekvései Erdéllyel kapcsolatosan sokkal inkább személyes indíttatásból származtak” – fogalmazott Benkő Erika, aki úgy véli, a törvénytervezet nem tükrözi annak a történelmi korszaknak a realitásait. „Azokhoz a komplex eseményekhez képest, melyek alapjául szolgáltak, végtelenül leegyszerűsítő és történelmi szempontból kimondottan naiv” – fogalmazott, s helyesebbnek tartaná, ha jeles történelmi személyiségek nem képeznék nacionalista és populista kezdeményezések tárgyát.
Benkő Erika elmondta azt is, a dekrétum bemutatását követően a bizottság egyik tagja kijelentette, „nem azért vagyunk itt, hogy a történelmi realitásokkal foglalkozzunk”, hanem azért, hogy a történelmi eseményeket a mai korszak szemszögén át nézzük, ami az RMDSZ képviselője szerint hibás megközelítés. Érdekességként említette, a román állam 1924-ben meg akarta vásárolni a dokumentumot, Ion C. Brătianu nagy összeget ajánlott érte, azonban Magyarország úgy döntött, hogy megtartja, ma pedig Keszthelyen, a Balatoni Múzeumban őrzik.
