Angyalosi kilátó

2020. június 16., kedd, Faluvilág

A Szépmezőre lehajló hegyorr jelképes és valós kilátást is kínál a Kárpát-medence délkeleti szegletére, a Háromszék-rónára. Annak viszont, aki megfordul Angyalos utcáin, közvetlen környékén, megszólítja az angyalosi embert is, rálátása lehet nemcsak egy csodálatos mesebeli múltra, hanem egy ígéretes és megtartó jelent sejtető szülőfölddarabra, ahol mindent a hely természeti adottsága és a teremtő ember ereje határoz meg.

  • Az angyalosi református közösségi ház. A szerző felvétele
    Az angyalosi református közösségi ház. A szerző felvétele

Bábolna király földjén

„A természet valóban remekelt e vidék alakításában; talán azt akará, hogy legyen e hon véghatárainál egy bűbájos vidék, mely szépségével lelánczolja, természeti kincsei­vel lekösse az itt lakót, valamint az ide jövőt, hogy ez innen tovább ne kívánkozzék, hogy az innen meg ne válhasson; vagy ha távoznék is, e táj bűv látványként örökösen előtte lebegve, a honvágy és visszakívánkozás érzetét ébressze a honfikebelben. Mert hon! te oly szép és dicső vagy, hogy távol a te virányaidtól nincsen számunkra hely” – fogalmazta meg a mi számunkra is megtartóerőt adó aranyigazságot Orbán Balázs 152 esztendővel ezelőtt, amikor kiment az Angyalos feletti Pázsintra vagy éppen Bábolna árkának fejéhez. Maradjunk még egy keveset Orbán Balázs társaságában. „A megható kilátást nyújtó Csentetetőt a rege költészetével is felékíti a nép, mert itt lakott – a rege szerint – Bábolna király, az óriásoknak hatalmas fejedelme; leánya, a bűbájos tündér pedig a szomszéd Hegyes tetőn, onnan beszélgettek egymással, s ott a tetőn (…) állott sarkon forgó arany váruk, mely nyomtalanul eltűnt. Ott alább a hegy déli aljánál fekvő Angyalos fölött (mely az angyallá változott tündér királyleánytól nyerte nevét) van Bábolna árka; ide rejtette el, a rege szerint, Bábolna király az arany napot és az arany bárányt, melyet két fekete agár és egy czifrán felszereszámozott fehér mén őriz s csak az tudhatná e kincset kivenni, ki a tüzet fuvó mént kézre kerítve, azzal Bábolna árkát megkerülni tudná (…). Ily közel levén, nem tehetjük, hogy Angyalosra be ne tekintsünk, mely falu Szépmező északi szélén nem messze fekszik Bábolna árkától.”

 

Megújult a templom

 

Új nemzedék hozza a változást

Az új nemzedéket azok a fiatal lelkészek-papok alkotják, akik néhány éve foglalták el küldetési helyüket falvainkban, akik friss szellemet vittek kiöregedő településeinkre is, talentumról és tenni akarásról tettek tanúbizonyságot, új életet gerjesztettek az eklézsiákban, s akikben még bízik a lakosság. Szeretettel beszélnek a helybeliek Tusa Róbert fiatal református lelkészükről, aki 2018 májusában foglalta el szolgálati helyét a közel ötszáz lelkes angyalosi református gyülekezetben. Az egyházközség teljesen felújíttatta a lelkészi lakást, a volt harangozói és kántori lakot, a melléképületeket, garázst építettek, rendezték az udvart és bekerítették a telket. Román állami pénzből sikerült felújítani a református templom külső felét, a kultuszminisztériumhoz címzett pályázatot  maga a lelkipásztor állította össze, aki azt is elmondta, igyekeznek a községi önkormányzattal közösen egy új kultúrotthont emelni a régi, egyházi tulajdonú épület helyén.

 – A koronavírus idején sem szűnt meg a gyülekezeti élet – folytatta Tusa Róbert –, tartottuk a kapcsolatot a gonddal küzdő családokkal, irodánk bérmentesen végezte a hivatalos papírokkal kapcsolatos tennivalókat. Mivel az idősebb családoknál nincsen mindenütt internetelérhetőség, megírt és sokszorosított prédikációt juttattunk el minden családhoz, hogy tudjanak elmélyülni az igemagyarázatokban. Angyalos negyedszázada, még Nagy Levente tiszteletes idejéből ápol testvérgyülekezeti kapcsolatot a magyarországi Daddal, akikkel június 4-én virtuálisan, de közösen emlékeztünk Trianon kapcsán a nemzeti összetartozás fontosságára.

 

Tusa Róbert lelkipásztor

 

Pázsintról, faluról

A Pázsinton legel a falu tehéncsordája és az angyalosi juhsereg. Kanyó István, az Angyalosi Állattartó Gazdák Egyesületének elnöke elmondta, hogy 2007-től működnek, de sajnos egyre apad az állat­állomány, jelenleg tizenegy tagja van a kisközösségnek. Huszonegy szarvasmarhájuk van a tagoknak, ez hazajáró csorda, amelyben fejős és növendék is van. A tej az étfalvi Csutka céghez kerül hasznosításra. A legelőt a községi tanácstól bérlik, itatóhelyük is van még a kollektív idejéből. Most a néhány éve elvégzett legelőtakarítást akarják megismételni, erre alkalmas gépet is vásároltak, hogy csökkentsék a kiadásokat. A Pázsintot bekerítették villanypásztorral, az őrzi az állatokat. A nagy természet ajándéka a gyep, amely évről évre megújulva ma is táplálja a jószágot.

A Gidófalvához tartozó Angyalos gondjairól tavaly év végén beszélgettünk a hirtelen elhunyt Berde József polgármesterrel, aki akkor elmondta, hogy a legsürgetőbb munka itt a szenny­vízcsatorna meghosszabbítása lenne egészen a falu délnyugati kijáratáig, ugyanis tavaly csak Angyalos Gidófalva felőli bejáratáig végezték el a munkát. A falu szennyvizét fogják majd bekötni a községközpont derítőállomásához.

Minden remény megvan arra, hogy az önkormányzat kezdeményezése megvalósuljon – tájékoztatott Kanyó István, aki községi tanácstag is. Tamás Sándor, a megyei tanács elnöke kérdésünkre elmondta, hogy a települést átszelő aszfaltos út megyei rangot kapott. Ennek az Angyalos és a volt pártgazdaság székhelye közötti szakasza a teherforgalom miatt kátyús lett. A helyiek kérésére korlátozták a nehézforgalmat a leromlott útszakaszon, és az aszfalt felújítását is ígérik.

Lassan beindul az élet Angyaloson, a Codreanu cég visszaállította autóbuszjáratait, a falu nincs elzárva a megyeközponttól. Jó volt látni, hogy a falu szívében, szemközt az angyalosi világháborús emlékművel, egyházi területen, virágbokrok mögött, ápolt és tiszta helyen trónol széles e táj egyik legszebb millecentenáriumi emlékműve, amelyet Angyalos egykori tanítója, néhai Szász Róbert állíttatott apósa, Csatlós Huba tervező-mérnök tervei alapján.

 

A szabad legelőn

 

Bábolna újjászületése

A Bábolna árkában rend, csend és tisztaság mindenütt. Galériaerdő veszi körül az árokfejet, ott húzódnak meg a szélárnyékot és a déli kitettséget kedvelő szelídgesztenyék. Az árok mélyén halastó, felújított épületek, javítóműhelyek. Kettős gazdasági tevékenységgel foglalkozó családi vállalkozás nőtt fel az utóbbi 15 esztendő alatt a mondába szőtt Bábolna árka területén. A Váncsa család, Váncsa Jenő és fia, ifjabb Váncsa Jenő a 11 hektáros egykori angyalosi rókafarm és az árokfej feletti, nagy kiterjedésű legelős területen termelőrészlegeket hozott létre, hadd nevezzük ezt a helyet Új-Bábolnának. A vállalkozás egyik lába a hatalmas tartálykocsik homlokán olvasható Váncsa Trans nemzetközi fuvarozási cég, a másik pedig a főleg ifjabb Váncsa Jenő gondozta farm, amely állattenyésztéssel, tejtermeléssel és mintegy 300 hektáros területen növényter­mesztéssel foglalkozik.

– Ötven szállítóeszközzel dolgozunk – tájékoztatott a tulajdonos –, vegyi anyagokat és tejet szállítunk. Fokozatosan és sok kitartással értem el idáig. A kocsiparkot folyamatosan javítani kell, ami nem uniós szintű, azzal nem lehet külföldre kimenni. Bővítettük műhelyeinket, a tevékenységből származó jövedelmet helyben fektetjük be, a hely kínálta állattenyésztésbe és mezőművelésbe.

 

Bővült a műhely

 

Terepjáróval néztünk körül az árokfej mögötti óriáslegelőn, a kilátón. Onnan indul a Bábolna árka, bozótrengetege vadak búvóhelye, fejénél a Csente-tető erdősapkával borított magaslata. Villanypásztor őrzi a feljavított gyepeken legelő növendékeket, a pirostarkákat s a szaporításra szánt sötét szőrű húsmarhasereget. A hegytetőn lipicai vérvonalas paripák igyekeznek hátaslovakká fejlődni, fontos ez, mert a munka mellett ők biztosítják a lovassport nyújtotta szórakoztatást. A magas legelőn,  az egykori farm maradványain, fedett aklokban mintegy 150 fejőstehén dúskál a silótakarmányban, a velük való munkát, a szántóterületekre szükséges tehéntrágya kihordását gépi erővel végzik. Laboratóriumhoz hasonló a tejrészleg.

– Itt emberi kéz nem érintkezik a tejjel, zárt rendszerben halad, útját az állatoktól mindvégig szolgálatos orvos ellenőrzi. Ilyen tej kerül azokba a „vastehenekbe”, amelyekből most már egyre több van a városban – magyarázta kalauzunk, idős Váncsa Jenő. Fiával együtt szemes és silókukoricát, takarmánynövényeket termelnek a földeken, cukorrépát értékesítenek a moldvai Romanban. A medve és vaddisznó ellen villanypásztorral védekeznek. A Váncsa cég és farm jövedelméből a történelmi református magyar egyházat támogatja, többek között a sepsikőröspataki – a tulajdonosok szülőfaluja – és az angyalosi gyülekezetet. A kitartó munka mindig meghozza gyümölcsét, bizonyítja a bábolnai példa, ahol csak további kitartás szükségeltetik, egészség, gyermekáldás, hogy legyen majd örököse és fenntartója Bábolna kincsének.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Ön szerint ki lenne a legjobb államelnök Romániában?











eredmények
szavazatok száma 535
szavazógép
2020-06-16: Magazin - :

A Guinness árnyékában: The Crafty Brewing Company Irish Stout (Sörcsap – a székely sörkalauz)

Egy sepsiszentgyörgyi diszkontáruház kínálatában fedeztem fel ezt az ír sört, amelyet a Dublintól 23 kilométerre található Rye River Brewing Company főz az üzletláncnak.
2020-06-16: Gazdakör - Incze Péter:

Állattartókat támogattak

A Vidéki Beruházásokat Kifizető Ügynökség (AFIR) a napokban tett közzé kimutatást a 2014–2020 közötti vidékfejlesztési terv eredményeiről. Most röviden az állattenyésztésben megvalósított beruházásokat ismertetjük.