A múlt század elején kitört spanyolnátha-járvány adatait elemző kutatók szerint azokban a városokban, ahol már korán és általános izolációt rendeltek el, valamint megelőző intézkedéseket hoztak, a betegség halálozási aránya 30–50 százalékkal alacsonyabb volt a többi városhoz képest.
A chicagói Loyola Egyetem orvosi iskolájának tudósa, Stefan E. Pambuccian és az egyetem kutatólaboratóriumának csapata három, az 1918–19-ben pusztító spanyolnátha-járványról szóló tanulmányban közölt adatokat elemzett. A járvány a világ népességének ötödét, más adatok szerint egyharmad részét megfertőzte és 50 millió ember halálát okozta.
Az adatok és az elemzés szerint azok a városok, amelyek hamar szigorú megelőző és izolációs intézkedéseket vezettek be, bezárták az iskolákat, templomokat, megtiltották a tömeges gyülekezést, elrendelték a maszk viselését, elkülönítették a fertőzötteket, fertőtlenítettek, valamint higiéniai intézkedéseket hoztak, a megbetegedettek számát és a halálozási arányt is leszorították – ismertette a tanulmányt a sciencedaily.com tudományos portál.
Ezek között a városok között volt San Francisco, St. Louis, Milwaukee és Kansas City. Az adatok szerint az intézkedéseknek köszönhetően az említett városokban összességében 30–50 százalékkal alacsonyabb volt a megbetegedettek és elhunytak aránya. Az egyik elemzés kimutatta, hogy ezekben a városokban a halálozás csúcspontjának elérése kitolódott, és az intézkedések fenntartásának időtartama összefüggésben volt a halálozások számának csökkenésével. „Minél szigorúbb az izolációs politika, annál alacsonyabb a halálozási arány” – hangsúlyozta Pambuccian professzor. (MTI)
