Tegnap délben adták át hivatalosan a tavaly júniusban tűzkárt szenvedett bibarcfalvi Bedő Csongornak újjáépített háza kulcsait. A felszólalók az erdővidéki összefogást emelték ki: ha a szükség úgy kívánja, nem csak a bajba jutottat ismerők, a hozzá közel állók cselekednek érdekében, hanem a tájegység minden lakója. A számok is ezt bizonyítják: a háromezernél több adakozó azt jelenti, hogy a környéken lakó családok szinte fele valamilyen módon hozzájárult a kezdeményezés sikeréhez.
A bibarcfalvi templomban Fancsal Zsolt református tiszteletes igehirdetése alapjául Dániel próféta könyvéből vett történetet felhasználva szólt a hittel élő ember által élvezett isteni gondviselésről. Mint mondotta, az elmúlt hetek mindannyiunkat megviseltek testileg, hiszen bezárva, szigorú előírásokat betartva kellett élnünk, és megviselt lelkileg is, mert nem láthattuk, hallhattuk és ölelhettük szeretteinket, ám a nehéz helyzetben Isten velünk volt. Az istentisztelet az együvé tartozást is szemléltette: Bibarcfalvától több ezer kilométerre, a hollandiai, zuidhorni testvérgyülekezet tagjai is ezen bibliai ige alapján hallgattak prédikációt, valamint üzenet és imádság is elhangzott angolul.
Az esemény a Fürdő utca 38. szám alatti ház udvarán folytatódott. A Magyar Unitárius Egyház Gondviselés Segélyszervezetének önkéntese, Demeter Zoltán szólt a tavalyi sajnálatos eseményről, majd felelevenítette, milyen gyorsan született meg a jó ügy érdekében a közös cselekvés. A Gondviselés önkénteseihez csatlakoztak egyházközségek, nőszövetségek, nyugdíjasklubok, polgármesteri hivatalok munkatársai, tanácstagok és magánemberek: összesen 145-en vettek részt a munkában. A pénz mellett többen építőanyagot adományoztak, mások két kezük munkáját ajánlották fel segítségül: köszönet mindannyiuknak – mondotta.
Fancsal Zsolt a ház építését részletezte. Hamar kiderült, hogy nem a régi, nagyon károsult házat újítják fel, hanem mivel lesz rá anyagi fedezetük, újat építenek – mondta. 2019 júniusának végén már lebontották a régit, néhány hét múlva már be volt öntve az alap, augusztus elsején már elkészült a falazás, 19-én került fel a tető a pirosban álló házra, az új tetőre pedig a virágcsokor, október 11-ig a szigetelés és a vakolás történt meg, bevezették a villanyt, október végére elkészült a belső vakolás és a lépcső, karácsony előtt pedig az emésztőgödör is, aztán a belső meszeléssel és a festéssel folytatták. Tavasszal a padlás, a kerítés és a vízakna készült el, felkerült a csatorna és megtörtént a külső meszelés, már csak a lépcső burkolása és a járda elkészítése van hátra. „Engedjék meg, hogy ezúton is megköszönjek minden anyagi és tárgyi támogatást és a sok önkéntes munkát is mindazoknak, akik sokszor félretették saját munkájukat, hogy segítséget nyújthassanak. Kedves Csongor, hogy ma itt állhatunk, elsősorban Istennek tartozol hálával, amiért adott olyan embereket, akik önzetlenül segítettek az elmúlt időszakban, tisztelet és köszönet illesse őket” – fogalmazott a tiszteletes.
Bedő Csongor könnyeivel küszködve mondott köszönetet a Gondviselés Segélyszervezet önkénteseinek, a helyi református egyháznak és az ügye mellé álló erdővidékieknek. A Fancsal Zsolt által mondott áldást követően az eseményen résztvevők megtekintették a szépen kivitelezett házat.