Most már inkább „vírustagadó” a közhangulat: mindinkább teret hódítanak az összeesküvés-elméletek, egyre népesebb azok tábora, akik bagatellizálják a veszélyt, sokan azt állítják, a hatóságok túlreagálták a helyzetet, és manipulálják az adatokat.

A kormány, a járványt kezelő hatóságok elvesztették a lakosság bizalmát és együttműködési készségét, ezek hiányában pedig nagyon nehéz lesz a vírus elleni küzdelem. Ha alaposabban vizsgáljuk, hogy miként csúszott félre a válság kezelése Romániában, akkor egyfelől kommunikációs, másfelől szakmai tévedéseket azonosíthatunk be.

Ami a kommunikációt illeti, a zűrzavar, az egymásnak ellentmondó nyilatkozatok mellett szembetűnő az apokaliptikus üzenetek túlsúlya. A korlátozó intézkedések szükségességét magyarázva a hatóságok gyakorlatilag beleverték a félelmet az emberekbe – márpedig félelemben hosszú ideig nem lehet élni. Hiányoztak a megnyugtató, pozitív üzenetek, hogy ne csak az aggodalmat, de a bizakodást is erősítsék az emberekben egy olyan időszakban, amikor milliók élete változott meg egyik percről a másikra. Bár rövid távon hatásos, de közép- és hosszú távon káros az ostorpolitika, a hatalmas büntetések kiszabása: kizárólag bírságokkal, elrettentő intézkedésekkel aligha lehet elnyerni a lakosság együttműködését.

Főként úgy, hogy sem az apokaliptikus üzenetek, sem a szekusállami berendezkedésben gyökerező büntetési reflexek nem tudták elfedni azokat a szakmai hiányosságokat, amelyekről tanúbizonyságot tettek a kormányzók. Ha csak az egészségügyi válságot nézzük, krónikus betegek és azonnali ellátásra szorulók milliói nem jutottak megfelelő egészségügyi ellátáshoz, miközben mind több józan paraszti ésszel gondolkodó adófizető kérdőjelezi meg azon intézkedés észszerűségét is, hogy tünetmentes fertőzöttek ezreivel vannak tele a kórházak, miközben súlyos betegek szenvednek és halnak meg szakszerű orvosi gondozás hiányában – érthetetlen és felháborító, hogy az egészségügyi hatóságok vezetői továbbra is ragaszkodnak ehhez az eljáráshoz. De ugyanígy a szakszerűség hiányáról árulkodnak a másik nagy válság, az egyre inkább kibontakozó gazdasági krízis tompításáról, kezeléséről szóló intézkedések. Pontosabban nyilatkozatok, a honi válságkezelés ugyanis eddig inkább abban merül ki, hogy a kormány képviselői mindennap azt ígérik, hamarosan előállnak majd a gazdaság újraindításáról szóló csomaggal.

Ilyen körülmények között nem csoda, hogy a lakosság bizalma, türelme fogytán, a kormányzók hitelességi válsága pedig „vírustagadó” közhangulathoz vezetett, amely viszont tovább rontja a vírus elleni küzdelem esélyeit. Újra bebizonyosodott, félelemre nem lehet jövőt építeni, és jó lenne, ha a kormányzók is végre tudomásul vennék: szolgálniuk kellene az ország polgárait, nem pedig riogatni az egészségeseket, sorsukra hagyni a betegeket.