Donald Trump amerikai elnök már korábban világossá tette: örömmel venné, ha Kína is csatlakozna a tárgyalásokhoz, a három országnak ugyanis közösen kellene érdemi tárgyalásokat folytatnia a nukleáris fegyverkezés korlátozásáról. Peking azonban mindeddig nem volt hajlandó tárgyalóasztalhoz ülni; azzal érvelt, hogy nukleáris programja messze elmarad Washingtonétól és Moszkváétól; azok ugyanis együttesen birtokolják a világ nukleáris fegyvereinek több mint 90 százalékát.
Marshall Billingslea nagyon hatékonynak nevezte az Új START leszerelési szerződés megmentéséről folytatott tárgyalásokat. Arról számolt be, hogy terveik szerint munkacsoportokat hoznak létre, és azok szintén az osztrák fővárosban fognak ülésezni. Élesen bírálta ugyanakkor Kínát, amiért nem vett részt az egyeztetésen. Meglátása szerint Peking nem fogja felfüggeszteni titkos nukleáris fegyverkezési programját.

Az Új START szerződést 2011-ben Prágában Barack Obama, az Egyesült Államok akkori elnöke és Dmitrij Medvegyev korábbi orosz elnök írta alá; ez az egyetlen jelenleg érvényben lévő szerződés Washington és Moszkva között, amely korlátozza a két fél nukleáris arzenálját. A dokumentum értelmében mindkét ország egyenként legfeljebb 800 hordozórendszerrel és 1550 atomtöltettel rendelkezhet. A megállapodás 2021. február 5-én jár le; és egy alkalommal maximum öt évre lehet meghosszabbítani.

A Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet (SIPRI) becslései szerint Oroszország és az USA a világ atomkészletének 90 százalékával rendelkezik; a 13 400 atomfegyverből az Egyesült Államok 5800-at, Oroszország 6300-at birtokol; míg Kína több mint 320 atomtöltettel rendelkezhet.