Amikor megsérül egy agyterület – például a fejet ért durva ütés vagy oxigénhiány következtében –, rengeteg idegsejt szenved károsodást. Ezeket helyre kell állítani, vagy ha ez már nem lehetséges, maradványaikat el kell takarítani. Ezt a munkát az agy fő immunsejtjei végzik, amelyeket mikrogliasejteknek neveznek. Ezek állandóan járőröznek az agyban, figyelik az idegsejtek állapotát, sérülés esetén akár percek alatt körbeveszik a károsodott agyterületet és bekebelezik a már elhalt vagy halálra ítélt idegsejteket – olvasható az MTA portálján.

Korábban kiderült, hogy a mikrogliasejtek rendszeresen „lecsipkedik” az idegsejtek nyúlványainak végződéseit, a szinapszisokat, amelyekkel azok egymáshoz kapcsolódnak, bonyolult hálózatokat hozva létre így. A lecsipkedés segíti a kapcsolatok karbantartását, megújulását.

A magyar kutatók az idegsejtek sejttestének membránján apró „forró pontokat” találtak, amelyeken át fokozottan szabadulhatnak fel kis buborékokban különféle anyagok az idegsejt környezetébe. Azt is megfigyelték, hogy a mikroglia­sejtek sok időt töltenek ezeknél a forró pontoknál. Dénes Ádám, a KOKI Neuroimmunológia Kutatócsoportjának tudósa és munkatársai szerint a forró pontok ideálisak az idegsejtek és mikrogliasejtek közötti kommunikációra: utóbbiak itt folyamatosan nyomon követhetik az idegsejt állapotát. A mikroglia tehát a most felfedezett új kommunikációs útvonalon lehet képes érzékelni az idegsejtek sérülését és egyúttal segíteni regenerációjukat. Mindez új alapokra helyezi a mikroglia és az idegsejtek közti kommunikációról alkotott ismereteinket.

A felfedezés a stroke-on kívül más idegrendszeri betegségekben is fontos szerepet játszhat. A tudósok a következőkben azt vizsgálják, hogy a mikroglia és az idegsejt kommunikációja ezeken a forró pontokon miként változik meg például Alz­heimer-kór, epilepszia vagy különféle, érrendszeri eredetű demenciák esetén. Reményeik szerint a felfedezéssel új terápiás irányok nyílhatnak meg. (MTI)