Ötven év múlva a világ lakosságának alig 4 százaléka fog Európában élni, ha a jelenlegi tendenciák megmaradnak – mondotta Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere, sajtótájékoztatóján azt is bemutatva, hogy Románia hol áll az Európai Bizottság (EB) által 2011 és 2019 között készített kimutatásban. Az elöljáró felhívta a figyelmet arra, hogy a népességfogyás gazdasági következményekkel is jár, ezért és kultúránk fennmaradásáért is ösztönözni kell a gyermekvállalást.
Az Európai Unió elmúlt évtizedének demográfiai változásait bemutató térkép nagyrészt kék árnyalatokban tündököl, ez azt jelzi, hogy földrészünkön kisebb-nagyobb mértékben nőtt a lakosság. De nem mindenütt: a széleken – Portugáliában, Spanyolországban, Bulgáriában, Romániában és a balti államokban (Észtország, Lettország, Litvánia) – nagy sárga foltok jelennek meg, ez pedig a fogyás, elvándorlás mutatója. Romániában négy megye – Temes, Kolozs, Iași és Ilfov – kék színű (ezek vonzzák az odatelepedőket), az ország legnagyobb része narancssárgával mutatja, hogy vészesen kezd kiürülni, és van néhány halványsárga megye is, köztük az egész Központi Fejlesztési Régió, amelyben Kovászna, Hargita és Maros megye is található, és ahol még viszonylag lassú az apadás. Vannak más ábrák és grafikonok is, az egyikből például azt tudhatjuk meg, hogy Romániában már a 90-es évek elejétől kezdve negatív a népszaporulat, azaz többen haltak meg, mint ahányan születtek, és ha ez így megy tovább, 2070-ben már csak évente 110–115 ezer gyermek fog világra jönni. Az ijesztő csökkenés Antal Árpád szerint azonban hamarabb jön, már az előttünk álló évtizedben megtörténik, mert a nők viszonylag népes generációinak egész sora fogja túlhaladni a gyermekvállalási időszakot. Mindez nagyon komoly kihívások elé állítja a társadalmat Romániában és az egész Európában, gazdasági téren is, ezért nagyobb figyelmet kell fordítani a demográfiai folyamatokra – véli az elöljáró.
De mit lehet tenni? Antal Árpád szerint nagyon sok mindent kellene megváltoztatni ahhoz, hogy egy fiatal család ne azt érezze, nehezebb az élet gyermekkel, mint gyermek nélkül. Támogatni kellene őket gazdaságilag – nyilván azokat, akik a gyermekekért és nem a gyermekekből akarnak élni –, ösztönözni arra, hogy itthon maradjanak, mert az elvándorlók zöme az aktív korosztályokból kerül ki, és ez is vissza fog ütni: az EB-tanulmány jó híre, hogy a várható élettartam is 80 év fölé fog növekedni 2050-ig (a nőké hamarabb, a férfiaké később), de nagy kérdés, hogy ki fogja a hosszú élethez szükséges nyugdíjakat kitermelni. Sepsiszentgyörgy polgármestere szerint teljesen egyértelmű, hogy Európa csak a bevándorlókkal tudja megőrizni gazdasági erejét – a tanulmányban az is megjelenik, hogy egy-egy ország lakosságának hány százaléka migráns, sőt, az is, hogy mennyi európai vagy Európán kívüli polgár van közöttük –, és azért jó látni a folyamatokat, hogy megfontolt, de ugyanakkor bátor közpolitikai döntéseket hozzanak Brüsszelben. Ha az európai kultúra fennmaradását, az európai fiatalokat akarják támogatni a gyermekvállalásban, máshonnan kell elvenni, de a bevándorlók beillesztése is költségekkel jár – magyarázta. Az elöljáró szerint nagyon merész vállalkozás 50 évre előre jelezni dolgokat, hiszen sok minden változhat, a gazdaság alakulása is sok ismeretlent tartalmaz, és nem tudjuk, hogy egy mai kislány miképpen fogja látni az életet tíz-húsz év múlva. Vannak demográfiai „divatok” is, egygyermekes, kétgyermekes időszakok, hátha lesz háromgyermekes is. Ezek a kérdések szülőként is foglalkoztatják – mondta Antal Árpád –, és bár abban biztos, hogy Székelyföld száz év múlva is lesz, azt szeretné, hogy a népességfogyás jelensége elgondolkoztassa az embereket és kedvezőbb folyamatokat indítson el.
