Dali Sándor kézfogásaKilencven éve született Dali Sándor

2020. június 30., kedd, Jegyzet

Annyi ember pusztult és pusztította el magát ötvenéves kora előtt a letűnt évtizedekben, hogy joggal támadhat szándéka s közérzete a mai kortalanságban felbecsülni: mi miként működünk? Dali Sándornak jogában áll időtlen korúként mutatkoznia a romániai magyar szellemi életben.

Mert fiatalsága ment rá arra, hogy lapszerkesztőként – tehát: mindeneslegényként – e létben részt vegyen, ült ő 1968-ban ölében egy táskaírógéppel, egy fiatalos zsongással tömött sepsiszentgyörgyi szobában mondván: „Mármost lapot fogunk csinálni!“ És együtt – cselekvésbe lendültünk. Egymásra utaltak voltunk: tíz-tizenöt romantikus, fiatalos elszántsággal lobbanó főszerkesztő, riporter és újdondász, ki még nyomtatógépet sem látott, mikor népe javait lopkodó téeszelnököt kellett elmozdítanunk székéből vagy a középkori erődítményekről összevissza beszélőket kellett leintenünk. Ő mondotta szerdánként, lapzártakor: „Fiúk, nincs t... e még a lapnak, holnap délre tessék behozni!”. Eggyé hevülő beszélgetésekből, vitákból dereng vissza, hogy ama lapnak lényege mindig ezekből az elszánásokból született. Dali Sándor a fiatalok hetilapjánál, az Ifjúmunkásnál tanulta a lapszerkesztés mesterségét alázatos, fiatal, tömegeket képviselő emberként mindaddig, míg ezt néki megengedték, s vált aztán emelt fejű, igaz szavakat keresztbe sosem lenyelő, szó- és igehordozó emberként jó néhány nemzedék tartásos eligazítójává.

Mert képviselte ő mindig a szerkesztőségbe bebotorkáló emberek lakás-, állás- s ha úgy tetszett érzelmi ügyeit is mindenki felé kinyújtott kézfogásainak az ország határain is átnyúló paroláival; írástudó volt, ki vált kelet-európai írásbelizővé, magatartásmodellként sugallván: mi, betűvető férfiak az értelmes nemzeti, nemzetiségi cselekvés szintjén maradjunk kortársak, minőséghordozók, kikkel úgy foghat kezet bárki, hogy tisztán szemébe nézhet. Őrá emlékezve kézfogásokkal találkozhatunk, le- és felfegyverzőkkel, társadalmi gondokkal hadat viselő szépkorúakkal, kiknek fegyverneme épp e kézfogás marad; parolija az ő parolájuk.

S találkozunk, ugye, bátyám, nemsokára a túlsó parton, mögöttünk szikrázó napfelkelték és sötéten kavargó vizek örvényei, és megalapítjuk – eredeti elképzeléseink szerint – a Feketeügy című lapot, kibeszélendő végre minden bút-bajt, amely e meglehetősen sötéten villódzó korban bennünk összegyűlt.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Részt vesz-e a december 1-jei parlamenti választásokon?







eredmények
szavazatok száma 148
szavazógép
2020-06-30: Máról holnapra - Nagy D. István:

Nincs, amin csodálkozni

Elgondolkodtatóak, de különösebben nem meglepőek annak a közvélemény-kutatásnak az eredményei, melyet a hónap elején az erdélyi magyarság körében végzett a SoDiSo Research. A szakmai szempontból nem reprezentatív felmérés fő következtetéseit olvasva az az érzésünk támad, hogy tulajdonképpen visszaigazolják mindazt, amit egyébként mi magunk is megfigyelhetünk szűkebb vagy tágabb környezetükben. A bizonytalanság, a bizalmatlanság, a kiábrándultság, a frusztráció jeleibe botlunk lépten-nyomon, naponta, szinten minden területen.
2020-06-30: Közélet - Demeter Virág Katalin:

Előnyben a szakmunkások

A szakmát tanultakat kevésbé súlyosan érinti a háromszéki munkaerőpiacon kialakult helyzet, ahol az utóbbi időben történt elbocsátások miatt több száz dolgozó kénytelen új munkahelyet keresni. Kelemen Tibor, a megyei munkaerő-foglalkoztatási hivatal vezetője azt tapasztalja, beindult egyfajta körforgás, nagyobb munkaadók a gyengébben teljesítő kollégák helyére inkább a felszabaduló munkaerőből választanak, elsőként pedig a képzett, feladataikat jól végző dolgozókat alkalmazzák.