Új tagok a diszkriminációellenes tanácsbanKimaradt a feljelentő, bejutott Horia Grama

2020. július 1., szerda, Belföld

Részlegesen megújult az Országos Diszkriminációellenes Tanács (ODT). A parlament a testület három igazgatótanácsi tagjának, köztük a hatóságot 2005 óta vezető Asztalos Csabának szavazott bizalmat tegnapi ülésén.

Az ODT kilenctagú igazgatótanácsának tagjai államtitkári rangú köztisztviselők, akiket a parlament választ meg ötéves mandátumra. Idén a testület hat tagjának járt le a mandátuma. Valamennyien pályáztak újabb megbízatásra, de hárman – köztük az ODT eddigi alelnöke – nem jutottak be a testületbe. Helyettük Horia Grama volt Kovászna megyei prefektust, Adrian Diaconu szociáldemokrata szenátort és Cătălina Olteanu emberi jogi aktivistát választották meg.

Grama 2001–2005 között, a Năstase-kormány idején vezette a székely megye kormányhivatalát, és egyebek mellett a magyar jelképek, utcanevek és magyarországi tankönyvek elleni fellépéseivel vált ellenszenvessé a magyar közösség számára.

Az egykori rendőr Andrei Diaconu ellen a román média szerint lopott gépkocsik értékesítése miatt indult eljárás, de vádemelésre elévülés miatt már nem került sor. A több pártot is megjárt politikus legutóbb a genderelmélet oktatásának betiltását szorgalmazó állásfoglalása kapcsán került a figyelem középpontjába.

Az ODT igazgatótanácsának hat teljes és egy részleges (kétéves) mandátumára 26-an pályáztak, közülük 23 jelölt jutott el a keddi szavazásig. Az RMDSZ által jelölt Asztalos Csaba 288 támogató, 34 ellenszavazatot kapott. A székelyföldi zászlóperekről elhíresült Dan Tanasă blogger idén sem jutott be a testületbe, miután csak 42-en támogatták, és 280-an voksoltak ellene. Tanasă és egyesülete az elmúlt nyolc évben perek százait indította a székely és magyar jelképek használata ellen, amivel szerinte a székelyföldi románokat érő „hátrányos megkülönböztetés” elleni harcban szerzett az ODT-tagságra feljogosító érdemeket.

A diszkriminációellenes tanács hatáskörébe tartozik, hogy a panaszosok beadványának helyt adva vagy hivatalból indított eljárás nyomán megállapítsa a faji, etnikai, nemi, vallási, szociális és más természetű hátrányos megkülönböztetés tényét, és megnevezze a felelőst. A diszkrimináció kihágásnak számít, a vétkest pedig figyelmeztetésben részesítheti, vagy bírságot szabhat ki rá. Az egyének kárára történt hátrányos megkülönböztetést ezer lejtől 30 ezer lejig terjedő bírsággal lehet büntetni Romániában, csoportok diszkriminációja esetében pedig a büntetés 2000-től 100 ezer lejig terjedhet. Az ODT tavaly több mint 900 ügyet vizsgált, ebből csaknem 200 esetben állapított meg diszkriminációt és több mint 100 esetben szabott ki átlagosan 3350 lejnyi bírságot. Az elmarasztalt személyek közigazgatási bíróságon támadhatják meg a tanács határozatát. A tavaly elbírált több mint kétszáz óvás közül a bíróság az esetek több mint 80 százalékában megerősítette az ODT döntését.

A diszkriminációellenes hatóság elnökét a testület igazgatótanácsának tagjai később választják meg maguk közül.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Ön szerint bejut-e a felsőházi rájátszásba a Sepsi OSK?







eredmények
szavazatok száma 9
szavazógép
2020-07-01: Belföld - :

Elmaradt a magyar mise Bákóban

Nem tarthatták meg a június végi bákói magyar miséjüket a moldvai csángók. A misére annak ellenére nem kerülhetett sor, hogy a koronavírus-járvány miatt bevezetett korlátozásokat már részben feloldották, és a hatóságok május 15-től szabad térben, június 16-tól pedig a templomokban is engedélyezték a szertartásokat. A templomi miséknél a résztvevőknek kétméteres távolságot kell tartaniuk egymástól, és szájmaszkot kell viselniük. A vasárnapi magyar misét ennek ellenére a koronavírus-járványra hivatkozva mondták le – számolt be a maszol.ro portál.
2020-07-01: Máról holnapra - Demeter J. Ildikó:

Ki rontotta el a lazítást?

Szigorkodik a kormányfő, keményebb fellépést sürget, mert az emberek túlságosan lazán veszik a még érvényben levő járványügyi korlátozásokat, és ez meglátszik a fertőzések növekvő számán.