Az Újjáépítjük Romániát címet viselő program ünnepélyes elindítását a bukaresti diplomataklub kertjében szervezték meg, az eseményen Klaus Iohannis államfő is részt vett.

A dokumentum egy része a járvány miatt nehéz helyzetbe került cégek és munkavállalók támogatását ismerteti, ugyanakkor a Nemzeti Liberális Párt kormányának a következő tíz évre szóló infrastruktúra-fejlesztési terveit is tartalmazza. Ez utóbbi – választási ígéretnek tekinthető – fejezetben több ezer kilométernyi gyorsforgalmi út, tucatnyi korszerű regionális és megyei kórház, több száz óvoda, iskola és egyetemi kollégium megépítése szerepel.

A román kormány egyebek mellett 53,3 milliárd eurót fordítana a következő tíz évben arra, hogy 3400 kilométernyi autópályát építsen és 3000 kilométernyi vasútvonalat korszerűsítsen, amely a páneurópai közlekedési folyosókhoz csatlakoztatná az országot. További 7,2 milliárd eurót szánnak a tengeri és folyami kikötők, illetve a repülőterek fejlesztésére, 12,48 milliárdot a földgáz- és villamosenergia-hálózat bővítésére, 5 milliárd eurót mezőgazdasági beruházásokra, elsősorban öntözőrendszerek kiépítésére.

A beruházások finanszírozása érdekében a román kormány 300 millió euró induló tőkével létrehozza a Román Beruházási Alapot (FRI) és megalapítja a Nemzeti Fejlesztési Bankot (BND). A külföldi befektetők romániai megtelepedésére, a zöldmezős, illetve regionális fejlesztést eredményező beruházások támogatására 1,47 milliárd eurót irányoztak elő.

A koronavírus-válsággal kapcsolatos rövid távú intézkedések között a kis- és középvállalkozások újraindítását támogató programok, beruházásokra és forgótőkére, a versenyképesség növelésére, digitalizálásra és innovációra fordítható segélyek szerepelnek mintegy 2,5 milliárd euró értékben.

A román kormány a tegnap közzétett gazdaságfellendítési program részeként említi azokat a munkahelymegőrző intézkedéseket – a koronavírus-járvány miatt kényszerszabadságra küldött alkalmazottak visszafogadásának, illetve az ötven év feletti vagy fiatal munkanélküliek alkalmazásának ösztönzését szolgáló bértámogatást –, amelyeket már június elején bevezetett.
 

Plágium, populizmus

A Szociáldemokrata Párt plágiummal vádolja a kormányt, mondván, hogy gazdaságfellendítési tervének nagy részét az SZDP 2016-os választási programjából másolta. Marcel Ciolacu ügyvivő elnök sajtótájékoztatóján megerősítette, hogy pártja bizalmatlansági indítványt tervez benyújtani a kormány ellen, de ennek időpontjáról nem árult el részleteket. Kifejtette: nem ütközik alaptörvénybe bizalmatlansági indítványt benyújtani a parlament rendkívüli ülésszaka alatt. Meglátása szerint az indítvány célba fog érni.

Támogatások, régi ötletek és egy kis populizmus – így jellemezte a Mentsétek meg Romániát Szövetség elnöke a kormány gazdaságfellendítési tervét. Dan Barna úgy véli, jó dolog, hogy létezik egy terv, amelynek alapján dolgozni lehet az elkövetkezőkben a járvány hatásainak enyhítése érdekében, a kormány projektjében azonban „túl sok a támogatás”, és szinte egyáltalán nem szabnak meg szempontokat, amelyek alapján odaítélik ezeket. Emellett azt is felrója, hogy a kabinet nem jelöli meg, honnan lesz pénz a felvázolt tervek megvalósítására, az infrastruktúrát érintő elképzeléseket pedig „már-már sci-fibe illőknek” tartja.

A Liberálisok és Demokraták Szövetsége (ALDE) szerint a kormány beruházási és gazdaságfellendítési terve voltaképpen a liberálisok választási programja, „amely gyakorlati megoldások nyújtása helyett sokkal inkább lenyűgözni akar”. Felróják, hogy nincs magyarázat arra, miként kívánja megvalósítani célkitűzéseit a kormány, továbbá hiányolják a főbb gazdasági mutatókkal kapcsolatos előrejelzéseket, mint ahogyan azt is, hogy a dokumentum nem tér ki a mélyreható gazdasági reformra. Úgy vélik, a kormányzók nem értik meg, hogy „a gazdaságnak most van szüksége tőkére, a vállalkozásoknak most van szükségük pénzre, nem egy vagy két év múlva, amikor majd megérkezik a pénz az Európai Uniótól”.
 

Beruházásokra összpontosítanak

Ezzel szemben Klaus Iohannis éppen az európai alapok fontosságát emelte ki a kormány gazdaságélénkítő tervének bemutatásán. Mint fogalmazott, Romániának egyetlen lehetőséget sem szabad kihagynia, hogy EU-s alapokból finanszírozzon fejlesztési projekteket. „Kötelességünk, hogy a következő uniós pénzügyi ciklusban kihasználjunk az európai alapok által kínált minden fejlesztési lehetőséget” – mondta. Úgy vélte, a szociáldemokrata kormány gazdaságpolitikája teljesen figyelmen kívül hagyta a román állampolgárok elvárásait. Az elnök rámutatott, a koronavírus-járvány miatt az elmúlt 30 év legnehezebb időszakát élte az ország, amikor megmutatkoztak az előző kormányok jövőképhiányának következményei, a válság ugyanis megfelelő gazdasági és egészségügyi erőforrások nélkül érte Romániát. A hatóságoknak sikerült kezelniük a helyzetet, most pedig minden erőfeszítést a közép- és hosszú távú fejlődést elősegítő lehetőségekre kell összpontosítani. Az államfő hangsúlyozta a beruházások fontosságát, kiemelve, csak ezek révén lehet újraindítani a gazdaságot, a befektetések „adnak reményt vállalkozóknak és munkavállalóknak egyaránt”. Megjegyezte azt is, a kormány illetékesei arról biztosították, hogy az elkövetkező években befejezik a nagy késésben levő infrastruktúra-projekteket, illetve újabbakat indítanak útjukra.
 

Mentalitásváltást sürgetnek

Ludovic Orban miniszterelnök úgy fogalmazott, eljött az ideje annak, hogy a politikai vezetők kiemelkedjenek „a demagógia és a populizmus mocsarából”, hogy felhagyjanak az olyan ígérgetésekkel, amelyek nem válthatók valóra, mert nincs közük a gazdasági valósághoz. „A kormánynak kell hogy legyen jövőképe, akarata, erőforrásokat kell mozgósítania, párbeszédet kell folytatnia az üzleti szféra képviselőivel a legjobb megoldások megtalálása érdekében” – nyomatékosította. Úgy vélte, mentalitásváltásra van szükség a közigazgatásban is, amelynek „le kell vetkőznie régi szokásait”, meg kell tanulnia „igent” mondani „nem” helyett, fel kell gyorsítani a különféle jóváhagyási, engedélyezési eljárásokat, a közigazgatásban dolgozók értékelésekor pedig a hatékonyság kell hogy legyen a legfontosabb szempont.