Ofir Akunis, az izraeli kormány regionális együttműködés minisztere szerint csakis Washington jóváhagyása után kerülhet sor a ciszjordániai annektálásra, várhatóan valamikor július folyamán – jelentette a katonai rádió tegnap. Benjámín Netanjáhú miniszterelnök július 1-jére ígérte, hogy Izrael kiterjeszti fennhatóságát a ciszjordániai területek mintegy 30 százalékára, az ott található izraeli településekre, de a miniszterelnöki hivatal a rádió megkeresése ellenére is hallgat erről a kérdésről.
Ofir Akunis miniszter, Netanjáhú bizalmasa szerint csakis az amerikai jóváhagyás után lehetséges a ciszjordániai területek bekebelezése. Donald Trump amerikai elnök az elmúlt hétvégére ígérte az ezt bejelentő beszédét, de ez elmaradt. Jelenleg is Jeruzsálemben tárgyal a Fehér Ház küldöttsége a kérdések tisztázására, és Akunis szerint várhatóan a közeli napokban vagy a hónap folyamán megállapodás születik a Washington támogatta s a Trump-béketervben is megjelölt lépésről. A rádió értesülése szerint az amerikaiak valamiféle ellentételezést kérnek Netanjáhútól, kedvezményeket vagy területi engedményeket a palesztinok javára, amely a világ közvéleményének szemében is elfogadhatóvá teszi a területek bekebelezését.
Akunis szerint első lépésben a nagyobb telepes blokkok annektálására kerülhet sor, a Jeruzsálem melletti Gus Ecionra és Maálé Adumim telepes városra, valamint a Szamáriában, Ciszjordánia északi részén található Ariel telepes tömbre. A rádió értesülése szerint az eredetileg megjelölt 30 százalék helyett csak 15 százalékról folyik az egyezkedés, a Jordán-völgyének annektálása lekerült a napirendről, mivel II. Abdullah jordán király számára ez elfogadhatatlan lenne. A kérdésben egyelőre csak kiszivárogtatások és találgatások hangzanak el az izraeli médiában, sőt, Gabi Ashkenazi külügyminiszter sem tudott választ adni a rádiónak tegnap reggel, s arra kérte az újságírókat, hogy forduljanak Benjámin Netanjáhúhoz kérdésükkel.
Tegnap a ciszjordániai területek bekebelezését ellenző képviselők, politikusok és civil szervezetek vezetői konferenciát tartottak Jeruzsálemben, amit az interneten közvetítettek. Ezen magas rangú volt katonatisztek biztonsági szempontból szálltak síkra az egyoldalú bekebelezéssel szemben, a politikusok pedig úgy vélték, hogy súlyos károkat okozott Izraelnek a nemzetközi diplomáciában már másfél hónapja tartó intenzív közbeszéd is az egyoldalú annektálásról, még akkor is, ha a valóságban nem kerül rá sor. A megszólalók szerint Izrael nemzetközi elszigetelődését hozhatja a lépés, amit csakis a jelenlegi amerikai vezetés támogat, amely novemberben távozhat. Kora délután a Gázai övezettől északra található tengerparti Askelonban elrendelték a nyilvános óvóhelyek megnyitását, mert attól tartanak a város vezetői, hogy a Hamász rakétákat indít a térség felé, amennyiben bejelentik a ciszjordániai annektálást. Éjszaka a Gázai övezetet uraló Hamász terrorszervezet figyelmeztető rakéta-sorozatot lőtt – egyelőre a tenger irányába. Korábban közölték, hogy hadüzenetnek tekintik a ciszjordániai földek bekebelezését.
Az elmúlt időszakban számos nyílt és háttérben zajló diplomáciai erőfeszítés történt a július 1-jére meghirdetett annektálás ellen. Az arab országok mellett számos európai ország képviselői is a lépés felülvizsgálatát kérték Jeruzsálemtől, legutóbb tegnap reggel a Jediót Ahronót újságban közzétett írásában Boris Johnson, az Egyesült Királyság miniszterelnöke. A nagykoalíciós izraeli kormány pártok közötti megegyezése értelmében Benjámin Netanjáhú izraeli miniszterelnök július 1-jén megkezdheti az előkészületeket Izrael szuverenitásának kiterjesztésére Ciszjordánia egy részére. A Jordán folyó nyugati partján fekvő, a nemzetközi közösség által megszállt területnek tekintett Ciszjordániában mintegy félmillió izraeli él ott épített településeken, melyeket a nemzetközi közösség nem ismer el Izrael részének.
