Sugásfürdő azonban remek hely a vigasztalódásra: gyalog, lovon, városi és terepjáró biciklivel is árnyékos utakon, madárfüttyös kísérettel érhető el – ezt tartja legfőbb vonzerejének több, rendszeresen ott edző fiatal. A városi busz naponta kétszer jár ki, 10 és 16 órakor indul a Lábas Háztól, 13 és 19 órakor vissza, a menettérti jegy ára 5 lej, de bérletet is lehet váltani, nyugdíjasoknak, diákoknak kedvezményesen. A levegőt harapni lehet, a források vize igazán üdítő – de azért elkelne mellettük egy tájékoztató tábla az összetételükről, gyógyhatásukról –, az erdő pedig egyszerűen megunhatatlan. Jár is ki minden korosztály: az idősebbek inkább gombászni, mofettázni –ott is hiányolják az eligazító táblát –, sétálgatni, kutyát futtatni, mókusokat csodálni – megannyi ingyenes egészségmegőrző program, kikapcsolódási lehetőség. A fiatalabbak sportolni járnak ki, nyitva van már a kalandpark, a minigolfpálya, a kerékpáros-félcső, a mászófal, az edzőterem és a teniszpálya is. Mi több, kényeztetésre is van lehetőség, a kezelőközpontban hidromasszázs, hátmasszás, jadeköves masszás és szauna is várja a vendégeket –előzetes foglalás alapján és egyelőre védőmaszkkal. A teljes árú jegyek ára 15–20 lej között változik, gyermekek és nyugdíjasok számára olcsóbb a belépés. Lent, a város szélén a horgászoknak is van egy kis paradicsomuk, kicsit odébb pedig terepmotorosok gépei harsognak – igaz, ennek inkább csak ők örvendenek. A tavak mögötti kis focipályának azonban láthatóan senki, érintetlenül zöldell rajta a fű.

Ami nem működik, pedig volna rá igény, az a Sugás spa, magyarán csobbanó, ami a járvány miatt továbbra is zárva van. Meleg nyári napokon a kinti medencével is sokan beérnék, de az – a gyermekek nagy bánatára – szárazon romladozik. Valami szabadtéri fürdőzési lehetőséget hosszú távon is jó lenne kitalálni Sugásfürdőre, más a hangulat itt, mint a városi strandon. Egy kilátótorony vagy legalább magasles szintén emelné a hely rangját, a kirándulók, kerékpározók a kicsi sípálya alján levő asztaloknál fogyaszthatják el a hozott szendvicseket, hiszen az üdülőtelepen ennivalót vásárolni jelenleg nem lehet: nyáron csak a Görgő Panzió tart nyitva, kávét, italokat bárki azonnal vehet, étkezni azonban csak előzetes bejelentkezés alapján lehet.

Az igazi gond azonban nem ez, hanem az emberi jelenlét hozta rombolás: sajnos az erdőben motoros négykerekűek is járnak, ami nem csupán a pokoli zaj és mérgező füst miatt bosszantó, hanem a járművek által hagyott mély nyomok, tönkretett túraútvonalak miatt is. A 48-as emlékerdő előtti jegyszedő helynél – itt fizetik a gépjárművel érkezőktől azt a 3 lejes belépti díjat, amit a szabadidős övezet tisztogatásának, karbantartásának költségeire használ fel a város – az őrkői lovakra is panaszkodnak: sokszor elállják az utat, és nehéz őket odébb terelni. Agresszív kutyáról, emberközelbe került medvéről mostanában nem hallottak, de a sűrűben csengővel, síppal, kurjongatva járnak, ezt a bevált módszert ajánlják az érdeklődőknek is.

És valahogy a szemét is mindig újratermelődik… Bárhogy iparkodnak összegyűjteni az önkormányzat emberei és az elszánt önkéntesek a szétdobált hulladékot: állatok által szétdúlt kukák, eldobált, szélhordta palackok, zörgő-virító tasakok, néhol pedig kisebb hulladékhalmok mutatják, hogy olyanok is járnak a természetbe, akik a civilizációtól való menekülést teljesen félreértelmezik. Sugásfürdő nem nagy, de épp ez az egyik legfontosabb erénye: ha vigyáznánk rá, megmaradna olyan kedves, családias üdülőtelepnek, amilyennek megszoktuk, s ami nehéz időszakokban is többféle kikapcsolódást nyújthat a város lakóinak.