Merész gondolatát ültette a gyakorlatba Szentivánlaborfalva szülötte, N. Kányádi Mihály, akinek rövid írásait-jegyzeteit olvasóink gyakran láthatják a Háromszékben.
Vasárnap félszáznyi résztvevő jelenlétében a történelmi magyar felekezetek lelkészei felavatták és megszentelték azt a harminc faragott emlékjelt (kopjafát), amelyeket ez év márciusában bámulatos gyorsasággal készített Balázs Antal faragómester, akinek kezdő tanítói pályafutása is éppen ehhez a településhez kötődik. Ritka az olyan háromszéki történelmi település, mely ne adott volna nevezetes személyiséget székelységünknek. Nos, az ikerfaluhoz kötődők közül éppen harminc személy képezte lustra tárgyát N. Kányádi Mihály ötletgazdának és szerzőnek, életpályájuk a Feketeügy menti település eseményekben és történésekben gazdag múltját a XVII. századtól napjainkig öleli át.
„Soha nem gondoltuk volna, hogy ennyi jeles ember származott a mi falunkból” – mondták az avatóünnepségen és a névadásban is szorgoskodó fiatalok, a helyi SZIA (Szentiványi Ifjak Alakulata) piros pólókba öltözött tagjai. „Mi vállaljuk a kopjasor gondozását, ezzel szeretnénk meghálálni Misi bácsinak, hogy nemcsak személyre szóló emlékjeleket állíttatott hírességeinknek, hanem életükről emlékfüzet is született. Jó volt megismerni Balázs Antal tanító bácsit is, aki a mi felmenőinket is tanította.”
N. Kányádi Mihály egymaga vállalkozott az emlékállítás anyagi fedezetének előteremtésére. Hitt abban, hogy vannak még olyan adakozó szelleműek, akik felmérik az emlékállítás jövőbe mutató célját. Ilyen a 92. életévében levő Bába Sárika-Lujza asszonyság, aki a messzi Ausztráliában sem feledkezett meg adózni szülőfaluja nagyjainak emléke előtt. Több a kiadvány egyszerű emlékfüzetnél, hely- és szellemtörténeti értéket is képvisel, forrásanyaga lehet egy majdani falutörténeti kiadványnak. Az emlékfüzet szerkesztője Buzogány-Csoma István, előszavát Ráduly István, Uzon község polgármestere jegyezte.