A visszaesés a két magyar többségű székely megyét is érintette, viszont az erdélyi átlagnál kisebb mértékben: az előző évhez képest a 2019. november és 2020. március közötti időszakban 10,4 százalékkal kevesebb turista érkezett, és 4,7 százalékkal kevesebb vendégéjszakát jegyeztek Hargita és Kovászna megyében. Teljes éves szinten 2018-hoz viszonyítva 2019-ben Erdélyben a turistaérkezések száma 4,1, a vendégéjszakák száma pedig 5,5 százalékkal növekedett.

A hivatalosan bejegyzett turisztikai fogadóegységek 1 717 205 turistaérkezést regisztráltak 2019. november és 2020. március között Erdélyben, ami 281 279 fővel (14,1 százalékkal) alacsonyabb, mint az előző év azonos időszakában. Egy turista átlagosan két napot töltött egy erdélyi szálláshelyen a téli időszakban. Országos összehasonlításban Erdély a romániai turistaérkezések és vendégéjszakák közel felét adta (49,5 és 49,0 százalék).

A turistaforgalom visszaesése a vizsgált időszakban elsősorban a koronavírus-járvány februárra és márciusra tehető megjelenésével, felgyorsulásával és a válaszintézkedések meghozatalával magyarázható. A téli időszakban az erdélyi turistaforgalom nagy részét, a turistaérkezések 42,2 százalékát és a vendégéjszakák 39,1 százalékát továbbra is a dél-erdélyi megyékben regisztrálták. Brassó megye továbbra is nemcsak Erdély, de az egész ország (Bukarestet nem számítva) leglátogatottabb megyéje, egymaga az ország turistaérkezéseinek 13,2 százalékát adja.

Hargita és Kovászna megyében a téli szezonban 101 184 turistaérkezést (amiből 40 880 Kovászna, illetve 60 304 Hargita megyében) és 284 038 vendég­éjszakát (152 581 Kovászna, illetve 131 457 Har­gita megyében) jegyeztek. Amíg Hargita megyében az országos átlagnál nagyobb mértékben csökkent a turistaforgalom (18,2 és 17,1 százalék), addig Kovászna megyében összességében a koronavírus-járvány okozta visszaeséssel együtt is növekedni tudott (4,2 és 9,4 százalék), ami a járvány előtti időszak (november–január) kimagasló, 20 százalék fölötti növekedésének köszönhető.