A munkavállalók hátrányos megkülönböztetését tiltó törvénytervezetet fogadott el a képviselőház a napokban, mely ezertől húszezer lejig terjedő bírságot helyez kilátásba az előírások megszegése esetén. A rendelkezések kapcsán háromszéki szakembert szólaltattunk meg, aki egyrészt üdvözli a kezdeményezést, másrészt a pontosítások fontosságát hangsúlyozza.
Az említett tervezetben egyebek mellett az áll, hogy tilos a munkavállaló menesztése vagy diszkriminálása annak faji vagy nemzetiségi hovatartozása, állampolgársága, bőrszíne, anyanyelve, vallási meggyőződése, társadalmi származása, genetikai adottságai, neme, szexuális irányultsága, kora, fogyatékossága, krónikus betegsége, HIV-fertőzöttsége, politikai véleménye, családi állapota, érdekképviselethez való tartozása vagy valamely hátrányos helyzetű csoporthoz való tartozása alapján. Arról is rendelkezik, hogy zaklatásnak minősül minden olyan magatartásforma, amellyel az elkövető sérti a másik személy méltóságát, és megfélemlítő, ellenséges, lealacsonyító, megalázó vagy sértő helyzetet teremt. Ugyanakkor leszögezi: nem minősül diszkriminációnak a megkülönböztetés, kizárás, korlátozás vagy preferencia az olyan állások esetében, amelyeknél a tevékenység jellegéből vagy a munkavégzés körülményeiből adódóan bizonyos szakmai követelmények teljesítése alapvetően fontos. Ördög Lajos, a területi munkafelügyelőség vezetője üdvözölte a tervezet megjelenését, álláspontja szerint szükség van egy hasonló jellegű szabályozásra, ugyanakkor fontosnak tartja, hogy pontosan leszögezzék, milyen esetben milyen szankciók alkalmazhatók.
Mint mondta, a diszkrimináció tilos, ezt a munkatörvénykönyv és az alkotmány is szentesíti, ennek ellenére, ha a munkára gondolunk, naponta találkozunk hasonló esetekkel, például az álláshirdetésekben megszabott feltételeknél – mutatott rá. Érdeklődésünkre elmondta azt is, megyénkben nem jellemző, hogy a munkavállalók diszkrimináció miatt emelnek panaszt alkalmazójuk ellen, az utóbbi négy évben mindössze egy esetet jegyeztek, az idén. Az emberek sokkal inkább azt jelzik náluk, ha késik a bérük vagy nem kapják meg, esetleg kevesebb fizetést kapnak kézhez, mostanában pedig a munkaszerződések felbontásának körülményeire tesznek a legtöbben panaszt. A Kovászna megyei munkafelügyelőségen tavaly 206, idén pedig 114, foglalkoztatottak részéről érkező bejelentést regisztráltak. Ördög Lajos a munkavállalók megkülönböztetését szavatoló tervezet kapcsán megjegyezte: várják, hogy megjelenjen a Hivatalos Közlönyben, addig csupán tervezetről van szó, így az ebben foglalt szankciók sem alkalmazhatóak.
.jpg)
