Feláldozott oktatás

2020. július 9., csütörtök, Máról holnapra
Farkas Réka

Megviselte Romániát a járvány, nem csak egészségügyi, gazdasági szempontból, de fokozottan került felszínre a harminc éve halogatott reformok hiánya, és ismét szembesülhettünk azzal, mily kártékony a szakterületükhöz csak látszólag értő politikusok magas polcra ültetése.

Az egyik leglátványosabb ilyen pályafutás a tanügyminiszteré, aki lehet, kitűnő középiskolai tanár volt, talán még államtitkárként is hasznosan tevékenykedett, de sorozatosan beigazolódott, a tárcavezetői feladatok messze meghaladják képességeit.

A tanév úgy-ahogy lezárult, a záróvizsgákon is túl vagyunk, a tehetetlenségi erő vitte előre a folyamatokat, ahol a minisztérium megpróbált beleszólni, csak nagyobb zűrzavart okozott. Márciusban a szükségállapot kihirdetésekor bezárták az iskolákat, és kiadták az ukázt az online oktatásra. Tanárok, diákok próbáltak igazodni a váratlan helyzethez, támpontot azonban alig kaptak. Két hónapnak kellett eltelelnie, míg a Monica Anisie irányította tárca szakemberei összeállítottak egyfajta távoktatási útmutatót, ám az csak még jobban összekuszálta a dolgokat. Sem eszközökkel nem támogatták a rászorulókat – a helyi önkormányzatokra hárították a feladatot –, sem módszertani segítséget nem nyújtottak, de kötelezővé tették a virtuális térben zajló órákat. Aki tudta, megtartotta, akinek volt kedve, számítógépe, internet-hozzáférése, részt vett rajta, aki nem, az nem. Többnyire ismételtek, a korábbi tudást mélyítették el, az új tananyag maradt, és a második félév így, a mondvacsinált oktatással elúszott. Mi lesz az elmaradt leckék sorsa? Ezt senki nem tudja, és a minisztérium is mélyen hallgat. Kimarad teljesen? Ám folyamatok, összefüggések vannak, nem lehet kiugrani félévnyi anyagot, hogy érthető legyen majd a többi. Bepótolják ősztől? Hogyan? Hisz még azt sem tudni, visszatérhetnek-e az iskolába a diákok, tanárok, s ha igen, a túlzsúfolt tanterv mellett mikor lesz idejük megtanulni a tavasszal kimaradt részeket. És mi lesz akkor, ha tart a járvány? A minisztérium forgatókönyveket készít – a teljes, a részleges visszatérésről, illetve a távoktatás folytatásáról –, ám a kevés kiszivárgott részlet azt mutatja, fogalmuk sincs, mit kellene tenni egyik vagy másik esetben.

Mindezek után nehéz elképzelni, hogy a román oktatási tárcánál bárki a reformokkal foglalkozna, új tanterveken dolgozna, hogy ősztől bevezessék az egyébként törvény által kötelező csökkentett óraszámot. A miniszter olykor kiáll, elmondja, mennyire fontosak neki a gyermekek, ám tettei mindezt nem tükrözik. Káosz és bizonytalanság uralkodik, még a tanári versenyvizsgát is képtelenek voltak időben megszervezni, és ennek oka nem csak a járványhelyzet. Ködbe veszett Iohannis nagyívű Képzett Románia programja, s akárcsak az elmúlt harminc esztendőben, az oktatásra továbbra sincs elegendő pénz, nincs szakértelem az oly szükséges változáshoz, és nincs politikai akarat sem. Sőt, a mostani, vírus által megkoronázott helyzet rosszabb, mint eddig bármikor.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Mit gondol, véget ér-e idén az ukrajnai háború?









eredmények
szavazatok száma 495
szavazógép
2020-07-09: Történelmünk - Szekeres Attila István:

Fél évezredes címerek Székelydályán

Székelydálya temploma építésének időpontját nem ismerjük, de kutatások alapján a 13. századra tehető. Erre enged következtetni a korai, egyenes záródású szentély és annak megmaradt, freskótöredékes fala. A templomot a 15. század végén és a következő elején átépítették. Ekkor lebontották a román kori szentélyt, és egy valamivel szélesebb és jóval hosszabb gótikus szentélyt építettek. Ennek boltozatát a 16. század elején lomb- és virágdíszes festményekkel borították. Az ún. „zöld szoba” díszítés hullámzó indái közé profán motívumokat, dekoratív alakokat, közöttük egy turbános törököt meg különféle maszkokat és nem utolsósorban címereket illesztettek. Az ilyenfajta díszítés a német késő gótikában fejlődött ki, szász mesterek által kerülhetett Székelydályára.
2020-07-09: Közélet - Demeter J. Ildikó:

Újraindul a tömbházak hőszigetelése

Négy sepsiszentgyörgyi tömbház hőszigetelésére bólintott rá tegnapi – rendkívüli és online – ülésén a helyi tanács. A még csak tervezett beruházás azért is érdekes, mert már évek óta stagnál a tömbházszigetelési program, most pedig egyszerre tizenegy lépcsőház nevezett be a hatékonyabb energiagazdálkodás jelszava alatt futó versenybe. A hőszigetelést ugyanis nagyrészt európai uniós, illetve önkormányzati alapokból végzik majd el, amire pályázni kell. Az önrész 25 százalékos, de azokban a háztartásokban, ahol az egy főre eső jövedelem alacsonyabb az országos átlagbérnél, 10 százalékra is lecsökkenhet, a különbözetet az önkormányzat fizeti egyszeri szociális támogatásként.