Az Európai Unió Tanácsa soros elnökségét betöltő Németország kormányának vezetője kijelentette, mindent megtesz a találkozó eredményessége érdekében, azonban a koronavírus-járvány okozta gazdasági és társadalmi károk helyreállítását célzó pénzügyi csomag „kudarcot vallhat” a tárgyalások során. Még számos kérdés van az asztalon, egyebek mellett az alap mérete, az uniós pénzek elosztásának mechanizmusa, valamint a jogállamiság. A tanácskozás harmadik napja döntő fontosságú lesz – tette hozzá Merkel.

Emmanuel Macron francia elnök szerint mutatkozik hajlandóság arra, hogy egyezség szülessen a helyreállító alappal kapcsolatban, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a tervnek ambiciózusnak kell lennie. „A kompromisszumra való hajlam nem téríthet el ettől minket, a következő órákban meglátjuk, hogy a kettő egyszerre megfér-e egymással” – jelentette ki. Hozzátette, hogy nem az elvekről folyik a vita, amikor egy példátlan egészségügyi és gazdasági válsággal néz szembe Európa, amelyet egységben lehet csak leküzdeni. A helyreállítási csomaggal kapcsolatos jogállamisági feltételekkel kapcsoltban elmondta, hogy a vezetők többsége között egyetértés van arról, hogy ezeket nem szabad feladni, mivel ezek az értékek az unió egységének központi elemei.

Mark Rutte holland miniszterelnök úgy nyilatkozott, hogy még ha van is valamennyi lehetőség a megállapodásra, olyan fontos kérdések szorulnak további tisztázásra, mint a jogállamisági feltételek, a vissza nem térítendő támogatások, a kölcsönök aránya, valamint a hosszú távú költségvetéshez kapcsolódó visszafizetések nagysága.

Sebastian Kurz osztrák kancellár támogatja a holland miniszterelnököt a hatékony jogállamisági záradék előmozdításával kapcsolatban, mivel „ez komoly kérdés, így nem lehet alku tárgya”. Hozzátette, a „takarékos négyek” vezetői határozott álláspontot képviselnek ezzel kapcsoltban, és „megegyeztünk, hogy egy bizonyos szintnél meghúzzuk a vonalat”. A forrásösszegek kormányzati felhasználásával kapcsolatban hozzátette: abban is egyetért a holland miniszterelnökkel, hogy a kiosztott pénzeket ellenőrzés alatt kell tartani és biztosítani azok „helyes” felhasználását. A kancellár nyilatkozatában üdvözölte azt is, hogy Finnország, noha hivatalosan nem csatlakozott a takarékosok csoportjához, rendszeresen részt vesz a megbeszéléseken, ami további súlyt ad a négyek álláspontjához, és megerősíti tárgyalási pozíciójukat.

A lengyelek zsarolásról beszélnek

Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő azt mondta, hogy két nap tárgyalás után sem sikerült dűlőre jutni a lengyel szempontból legfontosabb kérdésekben, a költségvetés és a jogállamiság kérdésében. A tervezet jogállamisággal kapcsolatos záradéka nem kidolgozott, nem világos – hangoztatta. Hazámban már tapasztaltuk, hogy ezt a kifejezést kiforgatják, és az erősebb országok zsarolásra használják fel más tagállamok ellen. Ilyen feltételeket nem támogathatunk – húzta alá. Megjegyezte, hogy a klímasemlegességre vonatkozó feltételeket is erősen ellenezi Lengyelország.

Antonio Costa portugál kormányfő ugyanakkor reméli, hogy vasárnap a 27 tagállam megállapodásra jut, mivel „érződik, hogy a vezetők hajlanak a kompromisszumra, noha még vannak lezáratlan kérdések”. „Amennyiben nem lesz vasárnap megegyezés, az negatív hatással lesz az európai gazdaságra és az állampolgárokra, akik bíznak abban, hogy az unió gyorsan és határozottan reagál a jelenlegi válságra” – közölte. Costának úgy tűnik, hogy eddig a tagállamok többsége a „négy takarékos állam” aggodalmait próbálja megválaszolni, pedig itt lenne az ideje, hogy ők is hajlandóak legyenek egyezkedni, mivel a vonakodás csak a bizonytalanságot fokozza.
Görögország miniszterelnöke, Kiriákosz Micotákisz is reményét fejezte ki, hogy a vezetők vasárnap túljutnak a tárgyalások holtpontján. Kijelentette, hogy az uniónak ebben a helyzetben nem szabad gyengének mutatkoznia. Kompromisszumra kell törekednünk, azonban ez nem csökkentheti a válságra adott válaszok határozottságát – emelte ki.

Bojko Boriszov bolgár miniszterelnök kijelentette, hogy „erősen támogatja az intézkedéscsomag jogállamiság-feltételeit, viszont tekintetbe kell venni egyes országok, például Szlovénia félelmeit is” ezzel a kérdéskörrel kapcsoltban.

A csúcstalálkozó szombati napján Charles Michel, az Európai Tanács elnöke új költségvetési javaslattal állt elő. A kompromisszumos tervezet megtartotta a 2021–2027 közötti EU-s költségvetés 1074 milliárd eurós keretösszegét. A 750 milliárd eurós gazdaságélénkítő alap összetételével összefüggésben viszont azt javasolta, hogy abban az Európai Bizottság ajánlásában szereplő 500 milliárd euró helyett 450 milliárd euró vissza nem fizetendő támogatás, valamint a korábbi 250 milliárd euróval szemben 300 milliárd eurós kölcsön szerepeljen. A „takarékos négyeknek” nevezett EU-tagállamok – Ausztria, Dánia, Hollandia és Svédország – üdvözölték Michel javaslatát, az ugyanis a legtöbb ponton egyezett azon álláspontjukkal, hogy a költségvetés kisebb legyen, és nagyobb beleszólást kapjanak abba, hogy a tagállamok hogyan költik majd el az uniós pénzeket. A vezetők a tegnap délután négykor kezdődött kerekasztal-tárgyalások előtt kétoldalú megbeszéléseket folytatnak egymással.

Orbán Hollandiát hibáztatja

Ha nem sikerül megállapodásra jutni a vitás kérdésekről a költségvetéssel és a mentőcsomaggal összefüggésben, az Hollandiának lesz köszönhető – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök Brüsszelben tegnap, a következő hétéves európai uniós költségvetésről és az ahhoz kapcsolódó gazdasági helyreállítási csomagról szóló uniós csúcstalálkozó harmadik munkanapját megelőzően. A nemzetközi sajtónak nyilatkozva a magyar kormányfő azt mondta, a hollandok egy olyan eszközt kívánnak bevezetni, amely ellenőrzi az uniós pénzek kifizetését és felhasználását, különösen a déli országok esetében. Aláhúzta: ez az eszköz teljesen új mechanizmus a jogállamisággal összefüggésben is.

A még nyitott vitás kérdések között felsorolt jogállamiságról azt mondta, megléte és biztosítása mind a 27 tagország számára alapvető fontosságú. „Az unió a jogállamiságon alapszik, azért ha valamely ország nem fogadja el a jogállamiság fontosságát, azonnal el kell hagynia az Európai Uniót” – fogalmazott. Kiemelte, mivel a jogállamiság kérdése alapvetően fontos az Európai Unió szempontjából, Magyarország azt kérte, adjanak garanciát arra, hogy mihamarabb lezárják az ország ellen indított jogállamisági eljárást – tette hozzá. Leszögezte: egy teljesen új mechanizmus bevezetéséhez az uniós szerződések megváltoztatására van szükség. Magyarország szerint nincs szükség új mechanizmusra, de készen áll annak megvitatására. Egy ilyen feladat elvégzése azonban nem néhány odavetett mondatból áll, hanem komoly és átgondolt munkát igényel – húzta alá.

A holland–magyar viszonyról közölte: „Nem tudom, hogy mik szerepelnek Mark Rutte holland miniszterelnök személyes okai között, hogy gyűlöli Magyarországot és személy szerint engem, de végtelenül durván támadja az országot” – fogalmazott. Felidézte: Rutte kifejezi, hogy véleménye szerint Magyarország nem tartja tiszteletben a jogállamiságot, ezért gazdasági büntetést kell alkalmazni vele szemben. Ez elfogadhatatlan, ugyanis nincs döntés a jogállamiság magyarországi helyzetével összefüggésben – mutatott rá.

Orbán Viktor elmondta, a tanácskozáson elért jelentős előrehaladás annak köszönhető, hogy minden uniós tagország vezetői tisztában vannak a járvány miatt kialakult gazdasági helyzet és a várható következmények súlyosságával. Kiemelte: tucatnyi helyett már csak négy sarkalatos kérdés megvitatása van hátra, ezért jó esély van a megállapodás elfogadására. A megvitatásra váró kérdések között említette a jogállamiságon túl a helyreállítási alap nagyságát, amelynek véleménye szerint megfelelő módon kell kezelnie a kialakult gazdasági válságot. Nyitott kérdés a csomagban szereplő vissza nem térítendő támogatások és hitelek aránya. Ezzel összefüggésben kiemelte, Hollandia olyan mechanizmus bevezetését szorgalmazza, amely jelentős befolyást biztosítana számára az uniós pénzek kifizetését illetően, főként a déli országok esetében. Hozzátette, Magyarország támogatja az olasz álláspontot, ugyanis azoknak az országoknak kell adni a pénzt, mégpedig mihamarabb, amelyeknek a legnagyobb és legsürgősebb szüksége van rá.

A támogatások és hitelek arányával összefüggésben kiemelte, ha a hasonló méretű és lakosságú, hasonló bevételekkel rendelkező országoknak jutó összegeket nézzük, akkor a Magyarországnak jutó rész esetében a különbség megalázó, sok milliárd eurós. Ezt Magyarország tisztességtelennek tartja, de az európai egység érdekében hajlandó elfogadni egy ilyen megoldást is – mondta.

A tehetősebb országoknak az uniós befizetésekből járó visszatérítésről a magyar kormányfő azt közölte, noha ezt a privilégiumukat a gazdag országok meg akarják tartani, Nagy-Britannia uniós kilépését (brexit) követően „ezt a mechanizmust meg kell szüntetni”. A civil szervezetekkel összefüggésben azt mondta, át kell gondolni uniós támogatásukat, ugyanis a kapott pénzből támadják a tagállamok kormányait. Ezért a csúcstalálkozón azt javasolta, hogy az ilyen szervezetek a politikai pártokhoz hasonló elbírálásban részesüljenek az uniós támogatásoknál. A javaslatot a tagállamok végül elvetették – tájékoztatott. Orbán Viktor kijelentette: a Brüsszelben tárgyalt megállapodás elfogadása elengedhetetlen, és akár a jövő hét folyamán is kész folytatni a tárgyalásokat azok sikere érdekében.