Hatályba lépett az önkormányzati választásokra vonatkozó törvény, és bár a kampány hivatalosan később kezdődik, gyakorlatilag már nyakig benne van minden párt. Készülődnek, jelölteket keresnek vagy mutatnak be, ígérgetnek és bírálnak. És helyezkednek.
Romániában az önkormányzati választások nem csupán önmagukért fontosak: általában előre jelzik a parlamenti választások kimenetelét is. Jelenleg a Nemzeti Liberális Pártnak áll a zászló, ezért is ragaszkodik Ludovic Orban kormányfő a szeptember 27-ei dátumhoz. Hiszen ők még márciusban is előrehozott választásokban reménykedtek, és terveiket csak a koronavírus betörése hiúsította meg. Mivel a járványt a szükségállapot lejártával nem tudták ellenőrzés alatt tartani, ázsiójuk egyre csökken, és veszíteni fognak azzal is, hogy a gyermekpénzt és a nyugdíjakat nem emelik a várakozások – és az érvényes törvények – szerint. Azt sokan megértik, hogy a költségvetés rosszul alakul, de azt nem, hogy miért a családokon és az időseken takarékoskodik az állam, miközben sok közalkalmazottat túlfizetnek, és az adminisztráció reformja lekerült a napirendről. Holott még Eugen Teodorovici volt szociáldemokrata pénzügyminiszter is elismerte, hogy a közpénzen élők létszámát túlduzzasztották, és ígért is leépítéseket, de aztán nem hajtotta végre (valószínűleg nem is akarta), sőt, újabban azzal riogat, hogy a kormány készül elbocsátásokra. A járvány által okozott gazdasági visszaesés jó alkalom is lenne a karcsúsításra (amivel pénz is szabadulna fel), a liberális párt azonban a jelek szerint ódzkodik ettől. Nagyon szeretne hatalmon maradni, és próbálja elkerülni a népszerűtlen intézkedéseket. Példa rá az is, hogy az egyre magasabb napi esetszám dacára sem tervez szigorításokat.
Persze, mert a balul sikerült lazításért is a kormány a felelős, amelynek nem került kellőképpen felkészült jogásza ahhoz, hogy ne robbanjon el a járvány. És vannak más mulasztások is: az önkormányzati választások megszervezésére vonatkozó törvénytervezetet az RMDSZ dolgozta ki és nyújtotta be, mert Orbanék nem értek rá. Arra viszont igen, hogy átcsábítsanak néhány baloldali politikust saját táborukba (a legismertebb eset a szociáldemokratáktól átpártolt Mihai Chirica jászvásári polgármesteré), szembemenve saját, bőszen hangoztatott jelszavukkal az ország SZDP-mentesítéséről, no meg a választóikkal is, akik nem ezt várják el. Ugyanakkor egyre távolodnak a Mentsétek meg Romániát Szövetségtől: habár Bukarest főpolgármester-jelöltjét illetően sikerült közös nevezőre jutniuk (Nicușor Dan személyében), minden más téren inkább ellenségesen tekintenek egymásra, mint partnerként, hasonló programjaik dacára. Mintha nem gondolnák végig azt sem, hogy vagy velük lépnek koalícióra, vagy az SZDP-vel. Akik épp a napokban édesgették magukhoz Giurgiu egész NLP-vezetőségét, mintegy visszaigazolva, hogy e két egymás ellen játszó párt nem áll nagyon messze egymástól.
És ez nekünk, magyaroknak is baj. Ha a nagy pártok az eddigi kerékvágásban folytatják, az állam reformja, a minden polgárát megbecsülő, élhetőbb ország megteremtése ezentúl is csak remény marad.