Bethlen-címeres faragott követ találtak Fogarason a múlt héten a vár közmunkálatai során. A címerről pár téves információ jelent meg néhány portálon. Mai Történelmünk rovatunkban igyekszünk megvilágítani a témát.
Az eredeti hírt a várban működő Valer Literat Fogarasföld Múzeuma tette közzé Facebook-oldalán. Ezt vették át más publikációk, kiegészítve többé-kevésbé (sajnos, inkább kevésbé) helytálló meglátásokkal. Az eredeti hír úgy szól, hogy Bethlen Gábor fejedelem 100×70 centiméteres címerkövét találták meg.
Tény, hogy a kastély és várfal közötti részen Adrian Ioniță régész felügyelete mellett csatornázási munkák folynak. A kotrógép kupája a kastély Tomori-tornya és a várfal Báthori-, újabban Doboló-bástyája közötti részen, mintegy két méter mélységben ütközött a kőbe, melyet óvatosan kiástak.
A közzétett képen jól látszik, hogy nem teljes címerműről van szó, hanem csak darabjáról. Ovális kő lehetett, melynek kisátmérője egy méter. Az eredeti címermű kettétörhetett, de az is lehetséges, hogy két részből faragták ki. A felső rész maradt meg, a heraldikai elemek fellelhető töredékeiből azonban szakszerűen rekonstruálható a teljes faragvány. Az ovális kő közepét három címerpajzs foglalja el. Az egyenesen álló felsőben két szembenéző, nyakukon átnyilazott hattyú látható: az iktári Bethlen család címere. Alatta két, kifelé dőlt pajzs igen kicsiny részlete látszik, ami azonban analógiák alapján rekonstruálható. Az elsőben a pajzstalpból növekvő, kiterjesztett szárnyú sas, a hátsóban nap és növekvő holdsarló (az égitestek láthatóak) alatt hét bástya volt. Ezek az erdélyi rendek jelképei: a növekvő sas az erdélyi vármegyéké, az égitestek párosa a székelyeké, a hét bástya a szász rendi nemzeté. A három pajzs köré sárkánykígyó tekeredik, ez a Zsigmond király által 1408-ban alapított Sárkány-rend jelképe. A két alsó pajzson egy-egy pajzstartó, szembenéző oroszlán áll, felnyújtott bal, illetve jobb manccsal a koronát, leeresztett jobb, illetve bal mancsukkal a pajzsot tartva. Az oroszlánok nem részei a kimondott címernek.
Bethlen Gábor fejedelem hasonló címerkompozíciója ritka, de mégis előfordul. Ehhez hasonló Erdély fejedelmének (1613–1629) egy korabeli lovas ábrázolásán megjelenő címerkompozíció. A felső pajzsban ezen a hattyúkat átlövő nyílvessző hiányzik, a napos-holdas-bástyás pajzs előrekerült, mögötte maradt a sasos.
Bethlen Gábor címerkompozíciója lovas portréjáról. Fotó: MNL OL
Az oroszlánok teljesen a sárkánykígyón állnak és csupán koronát tartanak, az meg nem zárt, fejedelmi, hanem nyílt levélkorona.
Egy 1619-es talléron a középső pajzsban találunk Bethlen-címerképet, melyet a pajzson belül övez a sárkánykígyó. A doborpajzs két oldalán egy-egy megnyújtott barokk pajzsban láthatók a rendek jelképei, ezúttal az égitesteket egy pajzsban a sassal párosították, elöl, hátul meg a hét bástya látható. Az oroszlánok csupán fejedelmi koronát tartanak. Bethlen Gábor zászlajának címerdísze hasonló a talléron bemutatott jelképhez.
Bethlen Gábor 1619-es tallérja
Bethlen Gábor jelentős mértékben hozzájárult a fogarasi várkastély bővítéséhez. A várfal meglévő Báthori-bástyáján kívül ő építtette a másik három sarokbástyát is – az egyikben fennmaradt felirat szerint Réthi István udvarbíró gondoskodásával 1625-ben. (Az eredi felirat: CVRANTE PROVIS[ORIS] STE[PHANI] RETHI 1625.)
Fejedelmi címer Bethlen Gábor zászlaján
A vár védelmére huszárvárat is építtetett, ami mára elpusztult. Bethlen Gábor építkezéseire utal a Báthori Boldizsár által építtetett reneszánsz loggiás déli szárny egyik kő ajtókerete, melynek szemöldökkövébe az iktári Bethlen család címerét faragták.
Bethlen-címer egy szemöldökkövön. Fotó: Szekeres Attila
Constantin Băjenaru történész, muzeológus érdeklődésemre elmondta, ezen a héten a csatornát fektetik le, jövő héten még kutatnak a környéken, a hiányzó címerkődarabot és másokat is keresve. A címeres kövön kívül más tárgyak is felszínre kerültek, többek között egy boltíves kőkeret.
