Gálfi Árpádot tavaly kizárták a Magyar Polgári Pártból (MPP), ezután határozta el, hogy függetlenként pályázik a szeptemberben esedékes önkormányzati választásokon a polgármesteri posztra. Az új párt bejegyzését azért kezdeményezte, hogy támogatói bekerülhessenek a helyi tanácsba. A januárban elindított pártbejegyzést Koszta Attila, a hulladékkezelő cég volt igazgatója támadta meg. A polgármester úgy tudja: szeparatizmussal és autonómiapártisággal vádolta az új pártot, a romániai pártok bejegyzésében illetékes bukaresti törvényszék azonban megalapozatlannak találta az óvást.

Gálfi Árpádot négy éve az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) és az MPP közös jelöltjeként választották meg Székelyudvarhely élére. Az RMDSZ alternatívájaként létrehozott két magyar párt idén létrehozta az Erdélyi Magyar Szövetséget (EMSZ), és úgy döntött, hogy politikai szövetségben vesz részt az önkormányzati választásokon. A megegyezés azonban azt is tartalmazta, hogy nem lehet az EMSZ jelöltje az, akit a két párt valamelyike kizárt a soraiból. Gálfi úgy véli: azzal vonta magára az MPP vezetőinek haragját, hogy felbontotta a város számára előnytelennek talált szolgáltatói szerződéseket, amelyeket Szász Jenő, a budapesti Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnöke még Székelyudvarhely polgármestereként kötött. Szász Jenő 1996 és 2008 között volt Székelyudvarhely polgármestere, valamint 2003-tól 2012-ig az MPP elnöke.

A 34 ezer lakosú Székelyudvarhely lakosságának több mint 95 százaléka vallotta magát magyarnak a legutóbbi népszámláláson. A várost az 1989-es rendszerváltozás után többnyire az RMDSZ-szel szemben álló magyar ellenzéki polgármesterek vezették. Az idén egyelőre két jelölt pályázik a tisztségre: az újrázni készülő Gálfi Árpád ellen az RMDSZ Derzsi Lászlót, a szövetség önkormányzati frakcióvezetőjét indítja. A Gálfit támogató EMNP és az őt korábban kizáró MPP még nem tudott megegyezni az EMSZ színeiben indítandó közös polgármesterjelölt személyéről.