Nyilvánvalóan jó lenne, ha az élet a tárcavezető szavait igazolná, ám ebben a pillanatban e megnyugtatás alig több egyszerű jóslatnál, ráadásul a politikai ellenfelek, köztük Traian Băsescu volt államfő olyasmit állít, amit senki sem kíván: szerinte ugyanis hamarosan nosztalgiázva tekintünk majd arra az időszakra, amikor a napi új esetszám még csak ezer körül mozgott. Hogy melyik előrejelzés kerül majd közelebb a valósághoz, heteken belül kiderül, addig csupán Hargita megye tisztifőorvosának, Tar Gyöngyinek szavait idézhetjük, aki bírálva a túlságosan bürokratikus járványtörvényt, sztoikusan azt is megállapította, a járvány bizony nem kívánságműsor.

Pedig e pillanatban sokan szeretnék, ha mégis teljesülhetne kívánságuk, s véget érne immár ez az embereket és társadalmakat egyaránt megviselő koronavírus-járvány. És például bizonyosak lehetnének abban, hogy ősszel végre megkezdődhet normálisan az iskola, a tragikus hirtelenséggel félbemaradt oktatási folyamat. E kényszerszünet hatása nehezen felmérhető, annyi bizonyos, hogy nehezen pótolható kárt okozott, mind a diákok, mind a pedagógusok esetében. Az online oktatásnak nevezett pótcselekvés eredményessége kisebb gyermekek esetében közelít a nullához, sőt mi több, egy nagyon szűk réteget leszámítva az internetes oktatás elveszett illúzió ebben az országban. Miként az is a színes álmok kategóriájába tartozik, hogy a tanügyminisztérium kérésre táblagépekkel ajándékozná meg a rászoruló diákokat. A rászorulókat még ingyenes maszkokkal sem voltak képesek ellátni, s azt állítani, hogy iskolakezdésig az érintettek megkapják az oktatáshoz szükséges okoseszközöket, kampányígéretként is nevetséges. Mi több, elszigeteltebb településeken, nehéz körülmények között élő gyermekek számára az efféle tanítási módszer teljesen reménytelen.

Miközben a kormány az iskolakezdés lehetséges módozatairól is forgatókönyveket gyárt, miközben Klaus Iohannis kijelenti, biztosan nem lesz megszokott iskolakezdés – de hozzáteszi, erről majd a jövő héten tanácskoznak az illetékesek –, nehezen elfogadható módon sérült és sérül a diákok oktatáshoz való alkotmányos joga. Ha tehát nem csupán az a cél, hogy még képzetlenebb, még tájékozatlanabb, még befolyásolhatóbb végzősök kerüljenek ki az iskolapadból, akkor szeptembertől az oktatás folyamatát elfogadható mértékben vissza kellene terelni megszokott medrébe, mert az online változat sok jót nem ígér. És az is fontos lenne, hogy a lehetséges tanítási módozatokról helyi szinten dönthessenek, hiszen az ország térségeit nem egyformán érinti a járvány. Ellenkező esetben nemcsak megviseltebben és szegényebben kerülünk ki ebből a válságból, hanem butábban is, sőt, ami ennél rosszabb, irányíthatóbban is. Egykor ebbe az irányba terelték, nyájként, a szocializmus új emberét is.