Szent Kilián védőszárnya alatt

2008. október 14., kedd, Riport

Székely—Pótsa-udvarház, 2008

A mai ember nehezen tudja elképzelni, milyen lehetett e táj a XIII. században, amikor már rég eltűntek a magyarság letelepedése előtt itt élő népek, melyeknek használati eszközeit sorozatosan tárta fel és mentette meg a Székely Nemzeti Múzeum. Annyi bizonyos, 1332-ben, amikor első ízben említik Kilyén (Chilieni) nevét írásban, már néhány székely magyar lélek lakja, s a jelenlegi restaurált unitárius templom helyén kisebb, feltehetően román kori plébániatemplom állt. 1567-ben huszonkét családra szaporodott a falu lakossága. A templomnak és a településnek is Szent Kilián püspök volt a védőszentje, ez kétségtelen, a név is erre utal. Erre a következtetésre jutott egykor a tudós árkosi és középajtai Benkő József is. A VII. században élt ír származású misszionárius püspök, ,,a Frankföld apostola", kinek ereklyéit a würtzburgi katedrálisban őrzik, az egyetlen, akinek tragédiája, lefejezése asszonymunka volt.

A Székelyföldön még egy falu, Gyergyókilyénfalva (Chilieni) viseli a misszionárius nevét, egykori kápolnájának Kilián volt a titulusa. A XV. században gótikussá alakított régi kilyéni templom unitárius gyülekezetének lélekszáma a félszázat sem éri el. Kálvin vallásán van a legtöbb kilyéni lakos (367), mellettük 226 római katolikus is él (2002). A falu múltja meglehetősen ködös, az annak árnyékában élőkről próbáltunk többé-kevésbé élő képet alkotni.

Kik az őslakók?

A családtörténeti irodalom a Benkő, Czakó, Gál, Intze, Kilyéni, Kovács, Marton, Molnár, Nagy, Sigmond és Székely családokat tartja nyilván, melyeknek egy része kihalt, mások leányágra szakadtak. Kilyéni dr. Székely György országgyűlési képviselő, jogász, minden idők egyik legképzettebb balneológusa az előpataki birtokosok szövetkezetének alelnöke, a virágzó Előpatakfürdő közéleti személyisége volt. Valószínű, azt sem sokan tudják olvasóink közül, hogy a palackozott borvizet, melyet ma Vîlcele néven forgalmaznak, az orvos Székely György feleségéről, Hatolykai Pótsa Erzsébetről elnevezett fúrt kútból nyerik. A budapesti Magyar Földtani Intézet szakemberei által 1903-ban lemélyített és tiszafa lécekkel bélelt Erzsébet-forrás Pótsa József Háromszék vármegyei főispán leányáról kapta a nevét. Ezek ismeretében most már az is világos, miért nevezik Székely—Pótsa-kúriának a kilyéni udvarházat, melynek javítási és restaurálási munkálatait a napokban fejezték be, s melynek oromfalán újra ott díszeleg a családi címer. Az épületet néhány nap múlva avatják, a Kovászna Megyei Szociális és Gyermekvédelmi Igazgatóság népesíti be.

— Milyen nemes hivatást szántak ennek a nem kis befektetéssel és munkával megújított épületnek? — kérdeztük Vass Máriát, az igazgatóság vezérigazgatóját.

— Az egység új neve Kilyéni Szolgáltatási Komplexum Fogyatékos Gyermekek Számára. Kisebb-nagyobb megszakításokkal több mint tíz éven át folytak a munkálatok. Volt ebben kormánypénz, megyei pénzalap, saját költségvetésünk, holland segélyek. Változatos szolgáltatást fogunk nyújtani. Lesz egy rehabilitációs rész, ez nappali központként fog működni. A gyermekeket reggel beviszik, délután pedig hazaviszik. Az emeleten bentlakás lesz, ahol állandó felügyeletet és állandó ellátást tudunk biztosítani azoknak a gyermekeknek, akik csak hét végén mehetnek haza. A nappali központban huszonnégy gyerme-ket, a másikban pedig tizenkettőt tudunk ellátni Sepsiszentgyörgyről és környékéről. Pár órás kezelésekre bárki behozhatja gyerekét. Az épület a város tulajdona, és 49 évi használatra kaptuk. Ha nem változik meg az épület rendeltetése, hosszabbítani is lehet a használati szerződést.

A gyermekvédelmi igazgatóság nagyon hasznos dolgot végzett, hittel, Szent Kilián hitével valójában megmentette a műemléknek nyilvánított, de halálra ítélt kúriát, amely a második világháború után állami tulajdonba került, s meglehetősen romos állapotban maradt ránk. Sok háromszéki társáéhoz hasonlóan többféle rendeltetés után kifosztva és elhagyatva érte meg a rendszerváltást.

A többségben él a hit, termőtalaja az iskola

Ha igaz az, hogy a kilyéni református templom faragott kő ajtókerete a legrégibb építészeti emlék, akkor ez a templom a késő reneszánsz hozadéka, talán éppen 1728-ból való. A Székely—Pótsa család közös áldozatkészségének köszönhetően készült el a sokkal fiatalabb harangtorony, melynek megújítására most fog pályázni az egyházvezetés. Egyébként az egyház még nem tudta pótolni a második világháborúban elrekvirált harangját. Temetőkertje, melyet most kerítettek be, emlékhely. Itt áll a tragikus sorsú Szilágyi Sámuel (1799—1857) 1848—49-es honvéd alezredes kőből faragott síremléke, a család romladozó kriptája, a felújított Pótsa-kripta, a szabadságharc és a két világégés emlékkopjája (1995). A régi temetőt akarják újra használatba venni, s így született meg az a határozat, hogy a régi sírköveket lapidáriumban gyűjtik össze.

— Megújítottuk, vendégszobákkal bővítettük a lelkészi lakást, konyhával a gyülekezeti házat — sorolta Egyed Kolumbán László lelkész, a 360 hívet számláló gyülekezet megvalósításait. — Idén már itt fogadtuk az emmeni holland testvérgyülekezet nyolctagú küldöttségét és a mosonmagyaróváriakat, s lehet, hogy az ottani gyülekezettel testvérkapcsolat is kialakul rövidesen.

Itt az ősz. Kilyénben beindultak az ifjúsági bibliaórák, a lelkész az ifjú házasokkal is bibliaismereti találkozókat tervez. A református egyház vegyes kórusát a lelkész felesége vezeti, még tánccsoport is tevékenykedik az egyház kebelében.

Az a termőtalaj azonban, ahová a kiliáni hitet, a tudást elszórni lehet, nem más, mint az iskola. Urbán Laura tanítónő elmondta, nem olyan veszélyes a helybeli iskola sorsa, amint azt egyik írásunkban közöltük, mert ha nem is erőteljesen, de emelkedőben a gyereklétszám. Harminckét kisgyerek jár az óvodába — mondta. Az iskola két összevont osztállyal működik tizenhét, illetve tizennégy tanulóval. A jelenlegi öt negyedikes helyébe jövőre hét vagy nyolc elsős tanuló iratkozik. — Évek óta azon munkálkodunk, hogy ezt az ősi falusi iskolát fenn tudjuk tartani. A két óvodai csoportot Hadnagy Zita és Sükei Ildikó vezeti, az egyik osztályt én, a másikat pedig Zólya Piroska tanítja. Az iskola épületét a szentgyörgyi Ady Endre-iskola szépen rendbe szedette, működik a központi fűtés, korszerű illemhely készült, számítógépeink, más korszerű didaktikai eszközeink is vannak. Pályázni akarunk az udvar parkosítására, sportbázis kialakítására. Kértük a központi igazgató, Szakács Zoltán és a falufelelős Török Aranka segítségét is. Szeretnénk kialakítani egy testvériskolai kapcsolatot.

A faluban elmondták, hogy énekre-táncra is oktatják a gyerekeket a helybeli iskolában, sikeresen felléptek a falunapon, az ide látogató sárpilisi (Magyarország) testvértelepülés küldöttsége is megtapsolta őket.

A maradéknak, a maradékért

— Kilyén mai lakosai érdekében kértem és kérem a városi tanács segítségét, közösségi tevékenységünkkel akarjuk bizonyítani, hogy életképesek vagyunk, nemcsak kérünk, hanem szorgalommal akarjuk jobbítani-szépíteni ezt a települést — mondta a falufelelősnek újraválasztott Török Aranka. — Hálásak vagyunk, hogy megkaptuk az ivóvizet, de van még néhány kicsi utca, ahová be kellene vezetni, ugyanis tavaly elfogyott az erre kiszabott anyagi alap. Úgy tudom, közben került pénz, várjuk, hogy megkezdjék a munkát. Az évtized végére kiépül Kilyén szennyvízhálózata is. A település belső arculatát csak akkor lehetne igazából széppé tenni, ha az utcák egy részét le lehetne aszfaltozni, másutt meg feljavítani a burkolatot. A tanács által alkalmazott munkásokkal szeretnénk a volt faluháza előtt felújítani a gyalogjárót, de erre csak a kanalizálás után kellene sort keríteni. Van gond a környezetvédelemmel, a cigányok, de a városi lakosok is temérdek szemetet hordanak ki az Olt melletti területre. Valamennyi pénz kerül a kultúrotthon felújítására, meg kell javíttatni a tetőzet egy részét, felújítani a villanyhálózatot, akárcsak a település villanyhálózatát. Ezt a falufelelős választásakor már megbeszéltük az új polgármesterünkkel.

Kilyén bizonyított is. Ennek része a szépen rendezett zöldövezet a település szívében, díszfák, virágok, hangulatos palló vezet át a vizesárkon. S mert közeledik a hűvös időszak, hosszabbak lesznek az esték, arra gondoltak, dalcsoportot alakítanak a faluban, főként népdalokat énekelnének, karnagyot keresnek, hogy kezdhessék a próbákat.

Él, élni akar, lüktet ez az egykor önálló település a város peremén: szorgalommal és Szent Kilián hitével.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Mit gondol, véget ér-e idén az ukrajnai háború?









eredmények
szavazatok száma 471
szavazógép
2008-10-14: Gazdakör - Ferencz Csaba:

Hírlugas

Kétszáz lejes támogatás
1153-as számmal a napokban jelent meg a növénytermesztők által már régen várt támogatási kormányhatározat az őszi kultúrák nemzeti kiegészítő támogatásáról (ez utóbbit a kormányhatározat ,,minimis segélynek" nevezi). Ide értendő az őszi búza, repce, őszárpa és egyéb kultúrák. A hektáronkénti támogatás 200 lej, és csak azon gazdák igényelhetik, akik legalább és legfeljebb egy, illetve 120 hektáros őszi kultúrát létesítenek. A támogatást mind a magángazdák, mind a mezőgazdasági cégek igényelhetik.
2008-10-14: Magazin - x:

Le Clézio, a Nyugat kritikusa (Irodalmi Nobel-díj)

A materialista nyugati civilizáció egyik legfőbb kritikusaként tartják számon az irodalomtörténészek Jean-Marie Gustave Le Cléziót, a kortárs francia irodalom egyik legnagyobb szerzőjét, az irodalmi Nobel-díj ez évi kitüntetettjét. A svéd királyi akadémia indoklásában új kiindulási pontok, költői kalandok, érzéki eksztázis szerzőjének, az uralkodó civilizáció feletti és alatti emberség kutatójának, elkötelezett környezetvédőnek nevezte a 68 éves írót.