Egyik beígért juttatástól elestek az állami szociális ellátórendszerben dolgozó gondozók, másik bizonytalanná vált, és míg egy-egy megyében tiltakoznak, máshol munkahelyüket féltve hallgatnak. Háromszéken a megyei szociális gondozói és gyermekjogvédelmi igazgatóság több mint húsz egységében kétszáz alkalmazott nem kapta meg a járványidőszakban szavatolt járandóságát, néhányan jelenleg is munkahelyi karanténban dolgoznak.
Azt a sürgősségi kormányrendeletet, amely szerint a szociális ellátórendszer állami egységeiben dolgozók egyszeri juttatásként 1150 lejt kaptak volna annak ellensúlyozására, hogy a sürgősségi állapot idején munkahelyi karanténban dolgoztak tizennégy, illetve hét napot, a múlt héten visszavonták, ennek következtében Háromszéken közel kétszázan estek el ettől a juttatástól – tájékoztatott Vass Mária, a megyei szociális gondozói és gyermekjogvédelmi igazgatóság vezetője.
Mint elmondta, az április 10-én bevezetett rendelkezés szerint a hozzájuk tartozó egységekben dolgozók kétheti váltásban bentlakókként végezték munkájukat, nem hagyhatták el az adott gyermekvédelmi, illetve idős otthont, s bár igyekeztek kis saját szigeteket kialakítani számukra, tizennégy napig családjuktól távol, a rájuk bízott gyermekekkel, idősekkel kellett együtt lenniük a nap 24 órájában. Ezalatt az alkalmazottak másik fele félig-meddig otthoni elkülönítésben volt, vigyázniuk kellett, hogy ne fertőződjenek meg, vissza tudjanak térni munkahelyükre, majd az első váltás két hét múlva újabb hét teljes napot töltött az egységben. Szóban forgó támogatás erre az időszakra vonatkozott volna, ezt törölték – ismertette Vass Mária.
Egy másik ígéret szerint a koronavírussal fertőzött betegekkel kapcsolatba kerülő egészségügyi személyzet mellett a szociális ellátóegységek gondozóinak is meg kellett volna kapniuk a havi 2500 lejes veszélyességi pótlékot a sürgősségi állapot két hónapjára, de ennek módszertanát a mai napig sem dolgozták ki, lehet, erre sem számíthatnak. Egyes megyéktől eltérően ellenben a karantén idején is megkapták a háromszéki egységekben dolgozók a hétvégi és ünnepnapi pénzt, akik pedig a naponta bejárós központokban vannak alkalmazásban, időnként helyettesítettek, kivették idei pihenőszabadságukat, segítettek, ahol lehetett, így ők sem maradtak fizetés nélkül ebben az időszakban – szögezte le Vass Mária.
Az intézményvezető elmondta: a márciusban kezdődött járványügyi helyzet elején a fertőtlenítés, a védőfelszerelések beszerzése volt a legfontosabb feladat, majd a bentlakásos egységek védelme, a bejárósok bezárása volt a kihívás, sok ideig a fertőzésvédelem szinten tartását követték, a szigorítások lazításával a nappali központok, a rehabilitációs egységek újranyitása volt a középpontban, jelenleg a két családi otthonban megjelent koronavírus legyőzésére figyelnek, közelebbről a fogyatékkal élők besorolási dokumentumainak a felújítása idéz elő nagyobb forgalmat az intézmény illetékes bizottságánál, mert a sürgősségi, majd a készenléti állapot miatti meghosszabbítások lejárnak.
Országos statisztikák szerint az említett gondok negyvenezer alkalmazottat érintenek, Maros megyében tiltakozásra is sor került, s bár többen felmondással fenyegetőznek, helyzetük kilátástalan, mert nem remélhetnek megoldást, nem kapnak segítséget a kormánytól. Mert az már bizonyos, hogy nem a megyei költségvetéseket kellene terhelniük ezeknek a kiadásoknak, hanem az államkasszát. Ám az eddigiek arra utalnak, ezek az összegek egyelőre elvesznek a rövid életű, bizonytalan törvényalkotás és az ígéretek között.