Gyermekkorom aratással kapcsolatos élményeit idézve emlékszem a gabonacséplésre, amely erős összetartó köteléket jelentett kalákások és rokonok között. Megfőtt friss és kövér disznóhússal a lucskos káposzta, friss kenyeret sütöttek, de a köményessel csínján bántak, mert aratni-csépelni akkor is csak kánikulában kellett. A most felcseperedettek a cséplőgépet és a gőzgépet is már csak a csernátoni múzeumban ismerhetik meg. Az aratás mindig nagy ünnep volt Háromszéken, hogy ma miként élik meg az árkosiak, a helyszínen igyekeztünk felmérni.
Dologidő a nyár
A cséplőgép jellegzetes muzsikáját olykor most is hallani vélem, visszacseng a fülemben, és arra is szívesen emlékezem, ahogy az asszonyok a búzakalász-koszorúkat kötötték, melyeknek a templomban volt a helye. Az aratás nyomatékaként istentiszteletet is tartottak, s mindennek a teteje volt az új kenyér ünnepe, az újzsenge, majd a Szent Mihálykor sorra kerülő őszi hálaadás ünnepe.
Dologidő mifelénk a nyár. Nincs megállás a mezőművelő és az állattartó számára, de az volt és most is az a nyertes, aki napi küzdelmében is tud hálás lélekkel dolgozni, megelégedetten letörölni homlokát, aratás-cséplés után már érezve az elkövetkező esztendő biztonságát. A háromszéki búza kedvelte megpróbáló időjárásunkat, alkalmazkodott hozzá, nem hiába kapott aranyérmet magas sikértartalmáért a szépmezői búza a trieszti világkiállításon.
A héten lefogyatjuk az aratnivalót – mondták az árkosi termelők szombaton, hál’ istennek, számosan vannak. Az idei aratást késleltette az egyre változó időjárás, a rövidebb, de bővebb esők, a lassabban száradó talaj, a megduzzadt gabonaszem, amely nedvessége miatt akármikor nem tárolható. Az idén jó hozamúak voltak a kalászosok, s a kenyérgabona szinte észrevétlenül jutott a raktárakba, nem volt szükség sarlóra-kaszára, sem kévekötő asszonyokra. Az aratási szokásokat majd megőrzik az utánunk jövők számára a néprajzosok. Az én nemzedékemnek kijutott a megpróbáltatásokból. Volt benne bőven aszály is, kalászgyűjtés az osztálytársakkal, kolorádóbogár-vadászat, bükkmakkgyűjtés a Sikó-hegyen – mégis mindebből csak a szépre emlékezem.
Az elégedett anyuka, Péter Éva
Gyermekzsivajban
Felújított külön óvodaépület áll Árkoson. Bejárati vaskapuján Duka Katalin soros óvónő telefonszáma jelezte, hogy nem akárki juthat be a vidám gyermekvilágba, a kicsiknek biztonságban kell lenniük. Váltáskor érkeztem. A délelőtti nevelő-oktatót Nyeső Beáta váltotta, de ha kell, majdnem egész nap segítség Bíró Tünde, akit amolyan dadaként zsongtak körül a gyerekek. Napsütés, gyepes udvar, hinták és friss ivóvíz állt a gyerekek rendelkezésére. Árkoson immár ötödik esztendeje működik vakáció idején napközi otthon.
– Tulajdonképpen panaszunk sincsen – mondta Katalin –, a reggelinek valót mi szerezzük be, az ebédet a sepsiszentgyörgyi Tribel cég hozza, de jelenleg a kőröspataki Írisz Háztól kapjuk.
A helyi önkormányzat és a gyermekek szüleinek hozzájárulásából jön össze a szükséges költség, a napközit a Diakónia Keresztyén Alapítvány Diakónia-Kapernaum Alapítvány ágazata működteti – tudtuk meg Makkai Péter igazgatótól, árkosi református lelkipásztortól.
– Elismerés és köszönet, hogy ebben a községben évek óta napközi működik, gondolnak a kisgyerekes anyákra és azokra a családtagokra, akiknek dolgozniuk kell a munkahelyükön. Két napközis gyerek édesanyja vagyok – nyilatkozta kérdésünkre Péter Éva.
Nem mellékes, hogy Árkos menteni szeretné általános iskoláját. Úgy tudnának ebben segíteni a kisgyerekes szülők, ha otthon, a településen végezné a gyerekük nem csak az elemit, hanem mind a nyolc osztályt.
Ideális hely a napközi
Amit be lehet pótolni, és amit nem
A járvány miatt elmaradt, közérzetünket tápláló rendezvényeink bizony bepótolhatatlanok – emlegették ismételten adatközlőink. Ilyen a felejthetetlen Szent György Napok, ilyen a csíksomlyói zarándoklat is, amely lélekfürdő a nép számára.
Pótolni akarják viszont a négyszáz lelkes református gyülekezet számára annyira fontos konfirmációt az év második felében – jelezte Makkai tiszteletes.
– Elvégeztük a gyülekezeti házunk teljes belső felújítását és meszelését, és soron következik az épület külső felújítása is – nyilatkozta az egyházközség főgondnoka, id. Rétyi Ödön.
Hasonló feladatokkal küzdenek az unitárius gyülekezetben is – tudtuk meg Bíró Attila lelkésztől, aki elmondta, hogy szeptemberben konfirmációünnepséget szeretnének szervezni. Főjavításra szorul a Végh Béniám nevét viselő kultúrotthon, de erre, mert nem állami tulajdon, nem pályázhatnak. Marad hát a közadakozás és az egész községre kiterjedő gyűjtés.
– A járványhelyzetre érvényes szabályokat betartva meghirdettük a minden évi nagytakarítást a vártemplom külső és belső területén, a közösségi házunkban, amelybe mintegy félszázan kapcsolódtak be az idős emberektől és a nőszövetségi tagoktól a fiatalokig. Rendeztük az egyik bástyát, melyben terveink szerint bemutatnánk az egyházközség évszázadait, itt kaphatna majd helyet az a három, Kiss Ernő által készített makett, amely vártemplomunkhoz kapcsolódik, emeleti részén pedig időszakos történelmi-helytörténeti kiállítások lennének. Az északnyugati bástyát úgy szándékszunk berendezni, hogy ott alkalmi szállást is kaphassanak egyfelől a hagyományos gyermektábor szervezői, másfelől pedig azok, akik több nap alatt akarnak ismerkedni a település épített örökségével – fejtette ki a lelkész.
Árkoson a végére értek a várfal felújításának, tetejét cserépfedél védi. Beindult a templom épületének kutatási-felújítási folyamata, készülnek a szükséges dokumentációk, az épület 2031-ben lenne 200 éves. Kiss Ernő elkészítette az árkosi községháza makettjét, de elkészült a régi vártemplom és bástyás vár virtuális makettje is, valamint a szentegyházi régi templom dokumentumok alapján elkészített makettje.
Visszatérve a járvány miatt elmaradt és anyagi nehézséget is okozó bajokra, kiderült, hogy az árkosi szállást és étkezést biztosító egységek – mint Karda Gabriella Ezüstfenyő Panziója –, de a Felnőttoktatási Központ is takaréklángon működött, több bejelentkezett turista visszamondta a programot.
Mi történt a járvány idején?
Kérdeztük ezt Máthé Árpád polgármestertől annak tudatában is, hogy bejelentette: újabb mandátumot vállalna, ha az idei választásokon bizalmat szavaznak neki. Elmondta, hogy megtörtént a Benedek Elek (Felszeg) utca térségében levő mellékutcák aszfaltozása. Ezt folytatják ebben az esztendőben Geje településrészen egy kormányprogram 10,3 millió lej értékű anyagi alapjaiból. Készül a kivitelezési terv, a nyáron lebonyolítanák a közbeszerzési eljárást, s remélik, hogy az ősszel megkezdhetik a munkálatokat.
A település északi peremén elhaladó betonos Bányaút eléggé megviselt állapotba került. Felújítására kérést nyújtottak be a fejlesztési minisztériumhoz. A cél továbbra is az lenne, hogy mentesítsék a nagy teherforgalomtól Árkos belterületét. Kérésükre azonban, bár meg is ismételték, választ nem kaptak. Tavaly önerőből megkezdték az út egy szakaszán a kátyúk betömését, ezt a nyáron folytatni szeretnék, egyelőre saját alapokból.
– Sajnos, meghaladja erőinket a volt külszíni szénfejtés által elfoglalt, mintegy 120 hektárnyi árkosi terület visszaszerzésének ügye. Ismétlem, félő, hogy érdekszervezeti támogatás nélkül ennek visszaszerzése dugába dőlhet, az önkormányzat pedig nem tehet mást, mint a végsőkig küzd ezért a területért. Pályázatot adtunk le tekepályánk korszerűsítésére és bővítésére is, Árkos ugyanis ebben a sportágban régi hagyományokkal rendelkezik. Pénzalapokra lenne szükség iskolai testnevelési célokra, ugyanis a Gelei József Általános Iskola tanulóinak nincs tornaterme. Most igénylést nyújtottunk be az Országos Beruházási Alaphoz, érdekszervezetünk parlamenti képviseletét kértük, hogy segítsen a lobbizásban. Ha elképzelésünk semmiképp sem lenne sikeres, nem marad más hátra, mint valamennyire konszolidálni a régi iskola épületét és annak egyik osztályterméből kialakítani legalább egy tágasabb tornatermet. Hasonló a helyzet az önkormányzat tulajdonában levő egykori felszegi jegyzői lak teljes rehabilitálásának dolgában, felújítását csak pályázati pénzből lehetne elvégezni. Ez az épület és tágas udvara sokoldalú közösségi tevékenységre lenne alkalmas, egyelőre itt tároljuk a LEADER-programban megnyert erőgépünket és az ahhoz érkező felszereléseket – számolt be a községgazda.
Vajna Ervin alpolgármester
Mi lesz a peremvidékkel?
Máthé Árpád ismertette: Árkos hagyományos belterületén kiépült az infrastruktúra, amire bárki rá tud csatlakozni, közművesített község lett a település. Peremvidéke azonban több összefüggő új teleprésszel, ún. minilakónegyeddel gazdagodott az elmúlt néhány évtized alatt. Ezeknek köszöntető, hogy több mint 200 személlyel nőtt Árkos lakossága, így az ma már eléri az 1700-at. A többnyire magánszemélyek által telkesített részek, lakótelepek (Kossuth negyed, Árkos-liget negyed) jórészt magántulajdonú területeken létesültek. Ezekhez bekötőutcák is épültek, melyek nem az önkormányzat tulajdonában vannak, így korszerűsítésükre nem tud anyagiakat szánni az önkormányzat. A vízügyi szervek, a közüzemek, az Electrica áramszolgáltató segítségével keresik a megoldásokat.
A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem árkosi területen vásárolt magánszemélyektől hat hektárnál nagyobb területet egyetemi campus létesítésére. Az építkezés beindításának ügye halad, a fejlesztésnek nem lehet útjába állni.
A községvezető végezetül arról is beszámolt, hogy a nemzeti összetartozás évében szeptember folyamán Geje falurészen emlékparkot szeretnének kialakítani.
Az Árkosi Ifjak Szövetségének (ÁRISZ) közösségformáló, sportot és kultúrát támogató munkáját is félbeszakította a járvány. Folytatni akarják, folytatni fogják, hiszen pályáztak is – tájékoztatott Vajna Ervin szövetségi elnök, fiatal alpolgármester, és elmondta, hogy munkájában segítséget kap Tegző Réka szövetségi alelnöktől. Lesz saját székhelye is a fiatalok csoportjának a felújítás előtt álló tekepálya szomszédságában felszabaduló épületben.
