Bereczki Barna természetszerető emberként két és fél évtizede járja a hegyeket, hegyi túravezető is, így számtalan alkalommal találkozott már pásztorkutyákkal, jól ismeri viselkedésüket, tudja, mit kell tennie akkor, ha esztena közelébe ér. Ezúttal egyedül túrázott, biciklivel indult útnak, s a Bodoki-csúcsról ereszkedve a Csihányos-pusztán kellemetlen élményben volt része. Mint arról lapunknak beszámolt, a nyílt terepen, ahol éppen áthaladt, nyájat őrző kutyákat vett észre, s azok is meglátták őt, így leszállt a kerékpárról és gyalog folytatta útját. Közben a kutyák elindultak feléje, majd körbevették és meg is ugatták, de nem viselkedtek agresszívan.

Állítása szerint ez még kezelhető helyzet is lehetett volna számára, ám miközben lassan közeledett a nyáj és a pásztor felé, az utolsó szakaszon levált a juhnyájról egy – mint utólag megtudta – ázsiai típusú, számára ismeretlen fajtájú kutya, amely feléje iramodott. Nem ugatott egyáltalán, viszont azonnal támadott. Bereczki Barna maga elé tartotta a biciklijét, miközben körbevette a támadó társuk által felhergelt többi kutya is. Mint mondta, ha társsal biciklizik, hasonló helyzetben a kerékpárt maguk előtt tartva védik önmagukat. Most azonban úgy érzi, ha gyalogosan vagy nagyobb társasággal, turistákkal lett volna, s ha valaki elszalad közülük, másként végződik ez a találkozás, valakit széttépett volna a kutya.

„Meg voltam győződve arról, hogy ezeket a helyzeteket ismerem és tudom kezelni” – jegyezte meg.

A nyáját őrző pásztor messze volt tőle, „nem siette el, hogy a segítségemre jöjjön” – mesélte, de amikor meglátta, hogy elszaladt az ázsiai kutya is, akkor szaporábbra vette a léptét. „Ott forogtam kétségbeesetten, amíg a pásztor előkerült. Kint voltam a pusztán, még egy fa sem volt, hogy hátulról biztosítson...” – írta bejegyzésében. Végül szóba állt a pásztorral s javasolta, hogy nappalra kösse meg az agresszív ebet, ám ő azzal védekezett, hogy sok a medve és a farkas a környéken, nappal is támadnak, állatait vitték el.

Bereczki Barna a közösségi médiában is írt tapasztalatairól, mint mondta, főként azért, mert ismeretlen fajta, nagyon agresszív kutyáról van szó, az eset pedig olyan helyen történt, melyre nem jellemző ugyan a tömegturizmus, de sokan járnak arra túrázni. Úgy érzi, a legjobb védekezési eszköz ilyen esetekben a medvespray, mely a kutyák ellen is hatékony. Az is jó, ha nem egyedül indulunk útnak, s ha észrevesszük az esztenát, érdemes jó messzire kikerülni a környéket, főleg, ha kutyák is vannak ott. Megjegyezte, olyan esztenát is látott már, ahol nem is tartottak kutyákat, s nagyon figyelmes pásztorokkal is találkozott, akik szavára hallgatnak nyájőrző kutyáik. A legutóbbi találkozáson az agresszív kutya csak akkor csillapodott le, mikor már a pásztor is odaért hozzájuk, a többiek viszont a nyomában maradtak, ezért a pásztor egy darabig el is kísérte őt. Tapasztalt túrázóként meglepte, hogy ez a kutya teljesen másként viselkedik, mint azok, melyekkel korábbi útjai során találkozott. Mint Facebook-bejegyzésében fogalmazott, hajszál híján úszta meg a dolgot, következőkor pedig nem indul el spray nélkül.
 

Abnormális ország, abnormális törvények

Öt éve a vadásztatási törvény egyik cikkelyében az állt, hogy hegyvidéken öt kutyát lehetett tartani az állatok mellett: ezekből nappal kettő a nyájjal lehetett, a többit megkötve kellett tartani – idézte fel lapunk megkeresésére Bodok község polgármestere. Hozzáfűzte, a kutyák nyakán kötelező volt a kolomp, a láncra erősített bot, hogy ne tudjanak vadak és emberek után szaladni. Fodor István szerint azonban ezt a cikkelyt kivették a jogszabályból, miután a szebeni juhtartó gazdák levonultak Bukarestbe tiltakozni a szabályozás ellen.

Mint a polgármester mondta, nincs benne a törvényben, hogy hány kutya lehet a nyáj mellett, hogy meg kell-e kötni, ellenben a természetvédők nyomására belefoglalták azt, hogy ketrecben kell tartani őket. Ki látott már olyan esztenát, ahol ketrecben tartják a nyájőrző kutyákat? – vetette fel. Szóvá tette, hogy senki nem ellenőrzi most, mi a helyzet a nyájak körül, míg korábban a vadőrök rendszeresen felkeresték ezeket az esztenákat, a pásztorokat. Ilyen körülmények közt pedig a kutyák a kirándulókra támadnak.

Ha a vadász meglő egy olyan kutyát, mely a vadakban kárt tesz, a rendőrség elkobozza a fegyverét, sőt, bűnügyi eljárást indít ellene, mert kutyára nem szól az engedélye – mutatott rá. „Abnormális ország, abnormális törvényekkel” – fogalmazott Bodok polgármestere, aki megjegyezte azt is, korábban ő maga jelezte ezt a visszás helyzetet Bukarestben Grațiela Gavrilescu tárcavezetőnek.

A Bereczki Barna által jelzettek kapcsán Fodor István elmondta, említett legelőt a közbirtokosságtól bérlik, a pásztornak pedig többször is szóltak már, hogy a kutyáit tartsa megkötve. Mint megjegyezte, „amíg az állatvédők a kutyát és a medvét védik, addig mindig ez lesz a helyzet”.