Vasárnap délután a kézdivásárhelyi Vigadó nagytermében mintegy százötven érdeklődő jelenlétében tartotta meg Turulsólyom népek. Hunok — székelyek — magyarok című előadását dr. Cey-Bert Róbert Gyula siófoki magyar őstörténet-kutató, gasztronómus, egyetemi tanár, számos könyv szerzője. A neves előadó — akinek felesége zabolai származású — tizenöt évet töltött Távol-Keleten, Délkelet-Ázsiában, Tibetben, Japánban, Kínában, Mongóliában őseink után kutatva. Ez idő alatt repülőtársaságok és luxusszállodák gasztronómiai tanácsadójaként dolgozott, szabad idejében pedig rengeteget utazott, jurtákban és az őserdőben is lakott. A professzor régi vízimolnárcsalád leszármazottja, ősei Dél-Somogyban négy-ötszáz éven keresztül űzték ezt a mesterséget.
Cey-Bert Róbert Gyula 1938-ban született. Kaposváron járt gimnáziumba, amikor 1956-ban a magyar forradalom és szabadságharc kitörésekor Budapestre utazott, ahol a legendás Pongrátz Gergely, a Corvin-köz parancsnoka oldalán harcolt az orosz betolakodók ellen. A forradalom leverése után Nyugatra menekült, egy ausztriai magyar középiskolában érettségizett, majd Svájcban és Franciaországban szerzett egyetemi diplomát gazdasági pszichológiából és szociológiából. Párizsban doktorált, 1991-ben tért haza szülőhazájába. Nem követte szigorúan a Kőrösi Csoma Sándor által megtett utat, inkább azokra a területekre látogatott el, ahová a nagy székely utazó el szeretett volna érni, de nem jutott el. Kőrösi Csoma Sándor testamentumát szeretné végrehajtani: eljutni a magyarok őseinek feltételezett élőhelyére. A professzor évtizedek óta kutatja népünk eredetét, ezért megtanult ókínaiul, ótörökül, mongolul, szanszkritül stb., hogy eredetiben tanulmányozhassa a legrégebbi feljegyzéseket. Előadásából az derült ki, hogy a magyarok a turulsólyom népeihez tartoznak, a mai Mongólia területén éltek, és a törökökkel együtt a hunok nyugati ágához tartoztak.
