A járványügyi megszorítások miatt ebben az esztendőben Isten szabad ege alatt, gyümölcsfák árnyékában imádkozott a népes sereg mindenért, ami jobbá tudná tenni megbolydult világunkban népünk életét. Elhangzott a búcsúra egybegyűlt hívek Szent István királyunkat dicsőítő éneke, amelyet még bensőségesebbé tett a sepsikőröspataki anyaegyház férfikórusa.

Államalapító, apostoli lelkű szent királyunk áldásos tevékenységéről Elekes Szabolcs uzoni plébános, az ünnepi miseáldozat főcelebránsa szólt szentbeszédében. Emlékeztetett arra, hogy ezekben a napokban a kerek világ minden táján felidézték István királyt a magyarul imádkozók, tisztelegtek az előtt, aki képes volt a honfoglalók kardját keresztre cserélni és a Szűzanya oltalmába ajánlani megteremtett országát. Kitért arra is, hogy a mai emberek egy része csak megmutatkozni megy a templomba, hétköznapjaiban pedig gyarló módon viselkedik, s Márton Áron püspök egy 1947-ben elmondott beszédéből idézett, amely ma is iránymutató.

Virágcsokor díszítette a szabadtéri oltárt. A híveket Faragó István sepsikőröspataki plébános üdvözölte, megköszönve a búcsú érdekében tett fáradozást, koncelebrált Takács Dezső, a sepsiszentgyörgyi Szent Gellért-plébánia papja és egy sereg ministráns. A szentmise végeztével rövid agapén vettek részt az ünneplők.

Közel kétszáz esztendeje annak, hogy egy kis, zsindellyel fedett katolikus kápolna épült Árkoson, amelyet főpásztori megbízásból Szent István emlékére szentelt fel 1825-ben pünkösd harmadnapján Balogh Mihály, a sepsikőröspataki anyaegyház és az árkosi filia plébánosa. Vitathatatlan, hogy azóta sokszor megújult a később bővített kápolna-templom. Mostani, 1911-ből való harangja műemlék jellegű, a temesvári Norvotny cég munkája. Ebből a műhelyből került ki a futásfalvi Szent András-templom és a pávai katolikus filia harangja is.